A temetések drágák, a piac áttekinthetetlen, ami nem is csoda, hiszen melyik temetkezési vállalkozó függeszti ki üzlete ablakába az árlistát? De az ügyfelek jobban odafigyelnek az árakra, amióta a törvényes betegbiztosítás 2004-ben eltörölte a temetkezési támogatást.
Nem mindent kell komolyan venni, ami szóbeszéd útján terjed. Teljesen hamis például az a felfogás, hogy csak a halál van ingyen. A halál időközben olyan drága lett, hogy az ember – ha tehetné – legszívesebben lemondana róla.
A végleges nyugalom költségeit ettől függetlenül valakinek állnia kell. Csak sajnos sok ember számára kellemetlen érzés ezzel az üggyel már életében, előzetesen foglalkoznia. Viszont ha nem teszi, akkor annál nagyobb lesz a meglepetése a végén. Hiszen a temetések költségei könnyen elérhetnek ötszámjegyű összeget is, átlagban kb. 6000 eurót. Ha pedig a hagyaték nem elegendő és nem gondoskodtunk időben magunkról, akkor a hátramaradottakra marad a halálunk számláinak kifizetése.
Alig akad olyan szolgáltatás, amely olyan áttekinthetetlen lenne, mint a temetés. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy az ügyfelek erre rá vannak szorulva. A gyászolók örülnek, ha segít rajtuk valaki és felkeresik a lakóhelyükhöz legközelebbi temetkezési vállalkozót. Az együttérzőn vigasztal, de eközben gyakran elfelejti megemlíteni az áranjánlatot, amelyben az összes olyan tétel megjelenik, amely később a számlán is rajta áll. Próbáljon valaki olyan temetkezési vállalkozót találni, akinek az árlistája az ablakban lóg!
Arról nem is szólva, hogy milyen árakról van szó. Így például már néhány, Kelet-Európából származó, koporsóvá összeragasztott olcsó fenyődeszka is több száz euróba kerülhet. A szakma bennfenntesei nem átallják nyíltan, ha nem is nyilvánosan hangoztatni, hogy ezek az árak enyhén túloznak, a beszerzési ár az eladási ár talán még tizedébe sem kerül. De kinek jutna ilyenkor más gondjai mellett a koporsó árát megreklamálni?
Milyen magasak a temetés költségei Németországban?Ez a temetés módjától, minőségétől és helyétől függ. A legmagasabb költségtényező többnyire a temető, amelynek díjszabásai helytől függően változnak. További költségek állnak elő a temetkezési vállalkozó szolgáltatásai valamint külső szolgáltatások által, ilyenek lehetnek a koszorúk és más virágdíszek, a gyászjelentés ill. az elkündendő részvétnyilvánítások postaköltségei. Minden temetés megszervezése előtt érdemes tehát a lehetséges temetkezési szolgáltatók árait összehasonlítani.
![]() |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Áttekintés a Németországban megszokott temetkezési árakról és díjszabásokról
* a krematórium költségei csak urnás temetésnél esedékesek.
|
Országosan nézve a ma rendelkezésre álló temetőterületek a 60-as évek elhibázott tervezésének eredményeként jöttek létre, aminek következtében a temetők kezelőinek nyakán maradt egy csomó sírhely – és aminek következtében megpróbálják leszedni minden rászoruló “ügyfélről” a pénzt. Ez az oka a temetői használat díjainak 2012-től érvényes, drasztikus emelkedésének is. Az önkormányzatok ennek ellenére állandóan panaszkodnak arról, hogy temetőik nem tudják fenntartani magukat. Ez attól is függ, milyen költségeket számítanak fel, de mindenesetre a fölös kapacitások következménye.
Másrészt nagyon sok közszolgálati és privát szolgáltatás keveredik. Vagy konkurrálnak egymással, mint a kb. 160 németországi krematórium esetében. Némelyik – a piacon szintén jelenlévő temetkezési vállalkozók vagy önkormányzatok mellett – saját ravatalozóval is rendelkezik. A hamvasztás díjait néha ÁFA-val, néha anélkül számolják el. A közszolgálati ajánlatok persze nem mindig olcsóbbak a privátaknál, mert az egészet vegyes költségkalkuláció alapján számítják ki. Ennek legnagyobb tételét a temető költségei alkotják. Lakóhelytől függően egy hagyományos sírhely kb. 1000 euróba kerül – de kerülhet akár annak ötszörösébe is.
Meglepő, hogy nincs ilyen, erre specializált szakma: egy ügynök, aki nem csinál mást, mint kikeresi és közvetíti a legolcsóbb temetést. Ő egyúttal minden arra rászorulónak tanácsokat adhatna arra is, hogyan tudja előrelátóan a pénzét mindenki a saját temetésére befektetni úgy, hogy ahhoz a társadalombiztosítás ne tudjon hozzáférni – hiszen 10 emberből 8-at szociális intézményekben ér a halál.
Olcsó temetések a határokon túlÓvatosan alakulgat azonban egyfajta ártudatosság azóta, amióta a törvényes betegbiztosítás 2004-ben eltörölte a temetkezési támogatást. Ez logikusnak tűnik, hiszen a halál nem betegség és érint olyan szakágazatokat is, amelyek addig azon a véleményen voltak, hogy válságbiztos üzlettel rendelkeznek, mert az ügyfelek mindig adottak.
Így például a sírkőkészítőket, akiknek élniük kell azzal, hogy időközben az interneten olyan portálok születtek, amelyeken áttekinthetően össze lehet hasonlítani a sírkövek árait. A saját vagy mások temetéseit tervezők megtakarítási törekvései időközben a temetőket is elérték. Ezek olyan olcsó szolgáltatók nyomása alá kerültek, akik – még ha kevesen is vannak – de 1000 euróért névtelen, olcsó temetéseket ígérnek a határokon túl, ami mindent tartalmaz: “all inclusive“.
Időközben a Németországban maradt elhunytak több mint felét elhamvasztják (Feuerbestattung, Einäscherung), 20 éve ez az arány még csak egyharmadot tett ki. Érthető: egy urnának nem kell annyi hely. Ezért olcsóbbak az urnasírok és ezért járulnak ezek egyúttal hozzá a temetői területek túlkínálatának gyarapításához.
A szokások megváltoztatásához talán az is hozzájárult, hogy sok embernek a hamvasztás valami módon higiénikusabbnak tűnik, mint a földbe temetés (Erdbestattung, Beerdigung). A hamvasztás ezen kívül feltétele jó néhány olyan temetkezési módnak, amelyek mostanában vannak elterjedőben.
- Egyre népszerűbbek a természethez közeli, fák lombja alatti nyughelyek (Baumbestattung, Waldbestattung, Friedwald, Ruheforst és hasonló megnevezésekkel) annak tudatában, hogy így az elhamvasztott holttestünk visszakerül a tápanyagok természetes körforgásába. Ennek a temetkezési formának első lehetősége kb. 10 éve jelent meg Németországban, azóta az ilyen temetkezési helyek száma 80 fölé emelkedett.
- A különleges temetkezési formák klasszikus példája a tengerbe temetés (Seebestattung). A hamvak vízbe szórása után a hátramaradottak térképet kapnak, ahol a temetés helye kereszttel van megjelölve. Ezzel megtakaríthatják maguknak a sír gondozásának költségeit.
- Az urna tartalmának levegőbe szórása hőlégballonból (Luftbestattung) Németországban nem engedélyezett, környékbeli országok vállalkozói azonban ajánlják ezt a lehetőséget is.
- Alternatívaként lehetséges az elhunyt hamvaiból gyémánt készítése néhány ezer euróért (például Svájcban), olyanoknak, akik elhunyt partnerüket például gyűrűbe foglalva az ujjukon kívánják hordani.
És legvégül vannak olyanok, akik magukat haláluk után nem hamvasztatják, hanem a holttestüket Amerikában méregdrágán befagyasztatják. Reményük lehet arra, hogy ha valamikor kiolvasztják őket, addigra a temetések is olcsóbbak lesznek.
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)