A korlátozás nélküli munkakeresés joga a munkavállalók szabad mozgásának kiterjesztésével 2011 óta sok más EU-s állampolgárhoz hasonlóan a magyaroknak is ugyanazokat a lehetőségeket biztosítja, mint a régebbi EU-s tagországok polgárainak. De hogy áll a betegbiztosításuk?
A külföldi munkavállalókkal szembeni munkahelyi visszaélések híre eljutott a tartományi politika szintjére is. Szászország például 2018. január végétől Drezdában indított, április elejétől pedig Lipcsében működő tanácsadó irodákkal támogatja a külföldi munkavállalókat munkahelyi és szociális problémáik megoldásában – anyanyelvi tanácsadók segítségével (végre) magyar nyelven is.
Az okostelefonokkal vigyázni kell a munkahelyeken: sok olyan alkalmazást nem szabad munka közben használni, amelyek számunkra teljesen megszokottak. Sőt némelyik használata szélsőséges esetben akár felmondáshoz is vezethet.
Sok iskolás nincs megelégedve a szülőktől vagy nagyszülőktől kapott anyagi támogatásokkal és szeretné zsebpénzét az iskola után vagy szünidőben végzett munkával feljavítani. A dolgozni kívánó gyerekek és kiskorú fiatalok azonban csak bizonyos, törvényesen szabályozott feltételek mellett végezhetnek az életkorukhoz igazodó tevékenységeket. Mire kell ügyelni?
A helyzetet sokan ismerik: magyar munkavállaló átmenetileg dolgozni kíván Németországban. Miután azonban magyar állampolgár, ezért Magyarországon is rendelkezik bankszámlával és szeretné fizetését munkáltatójától közvetlenül oda átutaltatni. Lehetséges ez?
A német szabadságot szabályozó törvény (Bundesurlaubsgesetz /BurlG) értelmében a szabadság a dolgozó pihenésére szolgál. De mi történik, ha ezt a megszolgált pihenőidőt betegség zavarja meg? Milyen jogai és kötelességei vannak a szabadságon lévő dolgozónak ilyen esetben? Jár neki a betegség miatt fel nem használt szabi helyett másik szabadidő?
A részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozóknak ugyanúgy és ugyanolyan mértékben jár a szabadság, mint teljes munkaidőben foglalkoztatott társaiknak. A szabadság kiszámításánál azonban figyelembe kell venni a hét minden ill. csak néhány napján dolgozó részmunkaidősök közötti különbségeket.
A műszakpótlékot a megegyezett alap bérhez ill. fizetéshez kiegészítőleg fizetik. A műszakpótlék nagyságát a munkaszerződésben, kollektiv szerződésben vagy üzemi szerződésben megállapodottak határozzák meg.
A minimálbér 2015. január elsejei bevezetésével a minimálbér a minijobokban is kötelezővé vált. A minijobosoknak azonban ugyanazért a pénzért csak kevesebbet szabad dolgozniuk, hogy ne lépjék túl a megengedett bérhatárt, ami a társadalombiztosítási illetékek fizetését vonja magával. Minijobosoknak is jár tehát a (2019-ben) 9,19 eurós minimál órabér. Ennek ellenében a minijobos viszont havonta legfeljebb 48,966…
A minijobosok ugyanolyan munkajogokkal rendelkeznek, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók. Ennek megfelelően szabadság is ugyanúgy jár nekik.