A részmunkaidőben foglalkoztatott dolgozóknak ugyanúgy és ugyanolyan mértékben jár a szabadság, mint teljes munkaidőben foglalkoztatott társaiknak. A szabadság kiszámításánál azonban figyelembe kell venni a hét minden ill. csak néhány napján dolgozó részmunkaidősök közötti különbségeket.
A szabadságról szóló német törvény, a Bundesurlaubsgesetz/BUrlG minden munkavállalónak legalább 4 hetes éves alapszabadságot biztosít.
A hét 6 munkanapján (a törvény alapján a szombat is munkanapnak számít!) munkát végző dolgozóknak legalább 24 nap éves szabadság jár, amíg az 5 napos héten dolgozókat 20 nap szabadság illeti meg. Ez a törvényes minimális szabadság követi a 93/104/EG számú, munkaidőről szóló európai irányelvben foglaltakat.
A szabadságról szóló törvény nem tesz különbséget a teljes (Vollzeit) és a részmunkaidős (Teilzeit) foglalkoztatás között. Ez azonban nem jelenti a részmunkaidősök teljes, törvényes szabadságigényének meglétét. Ennek kiszámítása sokkal inkább függ a részmunkaidők elvégzésének módjaitól.
Fontos tudni: a törvényesen előírt, minimális éves szabadság a munkaszerződésben, üzemi megegyezésben ill. kollektív szerződésben megegyezett napokkal bővíthető. Ez azonban csak a kibővítésre érvényes: a minimális éves szabadság nem csökkenthető.
Nem minden Teilzeit egyforma- Részmunkaidőnek számít például, ha a dolgozó hétfőtől péntekig tesz eleget a munkaszerződésében foglalt kötelezettségeinek, de minden nap csak fél napot dolgozik.
- Részmunkaidő azonban az is, ha valakinek csak a hét bizonyos, munkaszerződésben meghatározott napjain kell dolgoznia.
A munkahelyén minden nap megjelenő részmunkaidős dolgozónak – teljes munkaidőben dolgozó munkatársaihoz hasonlóan – a teljes szabadság jár, ami érthető is, hiszen ha szabit vesz ki az is egész napra jár, nem pedig csak a nap néhány órájára. A hét csak bizonyos napjain dolgozó részmunkaidősnek is csak azokra a napokra lehet szabadságot igénybe vennie, amelyeken dolgozik. Ennek alapján levonják a minimális éves szabadságából azokat a napokat, amelyeken nem dolgozott.
A szabadság kiszámítása Teilzeit-nálPélda: a dolgozónak kollektív szerződés alapján 30 munkanapnak megfelelő szabadság jár, ő viszont részmunkaidőben csak a hét 2 napján dolgozik.
30 nap alapszabadság elosztva a heti 5 munkanappal és megszorozva a ledolgozott 2 munkanappal 12 munkanapnak megfelelő szabadságnak felel meg.
Figyelem: a 12 munkanapnak megfelelő szabadságot csak azokra a heti munkanapokra lehet felszámítani, amelyeken a dolgozónak munkát kellett volna végeznie (pl. hétfőn és szerdán). A hét többi napján egyébként is szabad. A részmunkaidős így végeredményben ugyanúgy 6 hetes szabadsághoz jut egy évben, mint teljes munkaidőben foglalkoztatott munkatársa.
Hogyan alakul a szabadságigény, ha a munkaadó csökkenti a munkaidőt?Ebben az esetben minden, fennmaradó szabadságigény továbbra is fennáll.
Mikor kérhet a részmunkaidős először szabit?A részmunkaidős dolgozó a munkaviszony 6 hónapos, megszakítás nélküli fennállása után kérhet először szabadságot.
Mit lehet tenni, ha problémák lépnek fel a munkaadóval a szabadsággal kapcsolatban?Ha a munkaadó a részmunkaidős dolgozónak a törvényesen előírt szabadságot nem adja meg vagy pedig a szabadságot kevesebb elvégezhető munka miatt csökkenteni akarja, akkor az érintett dolgozónak érdemes rövid időn belül munkajogban jártas szakügyvéddel konzultálnia.
Fontos azonban tudni: a munkaadónak jogában áll minden egyes munkavállalóval a szabadság egyénre szabott kiadásában megállapodni.
További fontos tudnivaló: ha a részmunkaidős szabadsága alatt megbetegszik ill. más módon munkaképtelenné válik, úgy rá is érvényesek a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra érvényes jogok és kötelességek.
Lásd itt is:
Mennyi Németországban az alapszabadság és hogyan számítják ki mértékét?
A minijobosok szabadságáról
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)
