Sokak számára kellemetlen szituáció: kevés a pénz, a jövedelem, a tartozások fenyegetőn tornyosulnak – és még pénzbüntetés (Geldstrafe) is súlyosbítja a helyzetet. Aki ezt nem tudja (vagy nem akarja) kifizetni, arra a végén szabadságvesztés vár. De részletfizetésekkel vagy közérdekű munkával el lehet kerülni a bebörtönzést. Ebben az ügyvédeken kívül többféle szervezet is segít.
Mi a pénzbüntetés és milyen esetekben róják ki?
A pénzbüntetéssel a bíróság bűntetteket sújthat. A törvény értelmében bűneseteket pénz- vagy pedig szabadságvesztés büntetésével lehet büntetni. Amíg a szabadságvesztés a szabadság elveszítését, tehát bebörtönzést jelent, addig a pénzbüntetés, egyfajta enyhébb büntetésként csak az elkövető pénztárcájára van kihatással. Akit pénzbüntetésre ítélnek, annak a viselkedése után kiszabott büntetését az államkasszába kell befizetnie.
Minek alapján számítják ki a pénzbüntetéseket?Németországban nincsenek átalányban kiszabott, egyetemesen alkalmazott pénzbüntetések. A pénzbüntetés mértékét a bíróságok mindig az egyéni körülmények figyelembe vételével róják ki, hogy így az alacsonyabb jövedelmű emberek ne kerüljenek hátrányba a jobban keresőknél.
Miből áll össze a pénzbüntetés?A pénzbüntetés kettő összetevőből áll: egyrészt a napi tételekből (Tagessatz), másrészt azok nagyságából. A bírósági ítéletekben gyakran találhatók erre utaló megfogalmazások, mint pl. „Sie werden zu einer Geldstrafe von 60 Tagessätzen verurteilt. Ein Tagessatz wird auf 30 € festgesetzt.“ Magyarul: “60 napi tételű pénzbüntetésre ítéljük. A napi tétel nagyságát 30 euróban határozzuk meg.”
Mit jelent a napi tétel, a Tagessatz?A napi tételek számát a büntetéskiszabási körülmények mérlegelésével határozzák meg. Ehhez a bíróság figyelembe veszi a vétkességet és megvizsgálja, milyen körülmények szólnak a tettes ellen. Rávilágít a tett elkövetésének személyes indítékaira, az elkövetés módjára, a kihatásokra az áldozatra, valamint az elkövető személyes és gazdasági viszonyaira, a tett elkövetése utáni viselkedésére és az okozott kár megtérítéséért tett erőfeszítéseire. A bíróságnak ennek keretében lehetősége van 5 és 360 napi tétel között választani, feltéve, hogy a törvényes büntetési szint nem ír elő korlátozásokat. Döntő jelentősége van ilyenkor a jó védőügyvédnek, aki határozottan kiáll védettje mellett és küzd a lehető legalacsonyabb napi tétel eléréséért.
Mekkora a napi tétel?A napi tételek számának megállapítása után a bíróság annak nagyságáról dönt. Ez az elítélt jövedelmének nagyságától függ és 1 ill. 30.000 euró közötti összeget tehet ki. Durván számolva a napi tétel az elítélt egy napi keresetének felel meg. Ha például valaki 1.200 eurót keres havonta, akkor ezt 30 napra elosztva a fizetendő napi tétel 40 eurót tesz ki. A bíróság azonban figyelembe vesz egyéb fizetési kötelezettségeket is, például a tartásdíjakat. Ezért olyan fontos védőügyvéddel tisztázni az anyagi helyzetet a napi tételek lehető legalacsonyabban tartásához. Különösen fontos ez akkor, ha az elítélt taktikai okokból nem szolgáltat a bíróság felé adatokat jövedelméről. Ilyen esetekben a bíróság megbecsüli a jövedelmet. Az elítéltnek ezek után még mindig lehetősége van az így megítélt napi tételek megfellebbezésére, ha azokat túl magasnak tartja vagy pedig helyben hagyására, ha azok alacsonyabbak a ténylegesen várhatónál. A tényleges jövedelem elhallgatásának esélyeit és kockázatait legjobb azonban a védőügyvéddel megbeszélni.
Ki hajtja be a pénzbüntetéseket?A pénzbüntetéseket a bíróság mondja ki, de behajtásáért az államügyészség felel. Ők az ítélet kihirdetése után (és bizonyos idő elteltével) a pénzbüntetésre ítélttel levélben tudatják a folyószámla adatait, ahová a büntetést be kell fizetni. Előfordulhat, hogy a bíróság részletfizetést engedélyez, de az első részlet fizetését már a következő hónap elejére teszi. Miután azonban az államügyészség (mint behajtó) gyakran csak hónapok múltán jelentkezik, ezért ilyenkor az elmulasztott hónapok részleteit egy összegben megkövetelheti. Az államügyészséggel folytatott kommunikációhoz, a fizetési módok, határidők, stb. tisztázásához érdemes ilyenkor is védőügyvéd segítségét kérni.
Kit fenyeget leginkább a pénzbüntetés és miért?Az elkövetett bűneset után kiszabott pénzbüntetés (és annak nagysága) attól függ, hogy a törvény előírja-e ezt egyáltalán. Néhány példa bűnesetekre, amelyekre pénzbüntetéseket szabhatnak ki:
- hamis gyanúsítgatások (lásd: a büntető törvénykönyv/Strafgesetzbuch/StGB 164. paragrafusát),
- sértegetések (§ 185 StGB),
- testi sértés (§ 223 StGB),
- lopás, beleértve az áruházi lopást is (§ 242 StGB),
- sikkasztás (§ 246 StGB),
- csalás (§ 263 StGB) vagy pedig a
- gondatlanságból elkövetett emberölés (§ 222 StGB).
De más vétségek, pl. a feketén utazás (amiről itt már tudósítottunk: Német tömegközlekedés – a “Schwarzfahren”, a feketén utazás és kihatásai), néhány, a rossz helyen parkolásért kiszabott büntetőcédula nem fizetése is eredményezheti pénzbüntetések kiszabását.
Jogi értelemben véve igen. Ha azonban a pénzbüntetés az érintett egyedüli büntetése eddigi életében és annak nagysága nem haladja meg a 90 napi tételt, akkor az nem vezet bejegyzésekhez az erkölcsi bizonyítványban (lásd itt is: Német erkölcsi bizonyítvány kiállításának feltételei). Tehát a büntetlen előélet gyakorlatilag megmarad.
Felfüggesztett pénzbüntetés – létezik ilyesmi?A német büntetőjog rendelkezik egy kiskapuval, amelynek alkalmazásával a bíróság elállhat a pénzbüntetés végrehajtásától. Ennek megnevezése “Verwarnung mit Strafvorbehalt“, ami magyarul figyelmeztetést jelent a büntetés fenntartásával. Ezt azonban csak 180 napnál alacsonyabb napi tételű pénzbüntetéseknél lehet alkalmazni és más feltételeket is teljesíteni kell. Ezek közül legfontosabb, hogy a tettes a bíróság megítélése szerint nem követ el további bűncselekményeket a jövőben és társadalmi beilleszkedésének előrejelzései kedvezők.
Mikor kerülhet sor fizetést helyettesítő börtönbüntetésre?Különösen az alacsony keresetűek számára komoly probléma lehet a pénzbüntetések kifizetése. Ezért sokan közülük a kivárás módszerét választják és nem tesznek semmit hátralékaik rendezésére. A hitelezők azonban nem felejtenek: az első figyelmeztető levelek hamarosan a postaládában vannak. Aki ezeket figyelmen kívül hagyja, arra a fizetést helyettesítő büntetésként (Ersatzfreiheitsstrafe) a börtön vár, még akkor is, ha a bíróság nem szándékozott a büntetés ezt a formáját alkalmazni. De a börtönbüntetés a családra, a szociális környezetre és a munkahelyre érvényes negatív kihatásait nem feltétlenül kell kivárni. A közérdekűen végzett munka (gemeinnützige Arbeit) mellett a pénzbüntetést részletekben is lehet törleszteni. Ezeket a megoldásokat normális esetben a bíróságok mellett működő, önálló működési körű bírósági tisztviselőknél (Rechtspfleger) lehet megérdeklődni.
Milyen további lehetőségek vannak a pénzbüntetések rendezésére?Sokan azonban nem szívesen egyezkednek az igazságszolgáltatással. Ilyen esetekben segít a törvénnyel összeütközésbe kerülteknek az adósságaik bíróságon kívüli rendezése, amelyre többféle lehetőség van. Az ún. „Straffälligenhilfe“ (segítség nyújtása a törvénnyel összeütközésbe kerülteknek) keretében többféle szervezet foglalkozik az érintettekkel. Ilyen, segítséget nyújtó szervezetek például a Caritas vagy a Bundesarbeitsgemeinschaft für Straffälligenhilfe (BAG-S) e.V. valamint további egyházi és közjóléti intézmények.
Ezek a szervezetek a Straffälligenhilfe keretében átveszik például a pénzbüntetés kezelését. Ez annyit jelent, hogy mérleget állítanak fel a büntetésre ítélt bevételeiről és kiadásairól és ennek megfelelően számítják ki az elviselhető részletfizetések mértékét. A részletfizetések időtartamát nem szabályozzák rendelkezések, a gyakorlatban azonban általában igyekeznek ezeket 2 éven belül letudni. A fizetés vagyonkezelői számlán (Treuhandkonto) keresztül történik, amely biztosítja, hogy a bíróság havi rendszerességgel megkapja a részleteket.
Sok, pénzbüntetésre ítélt nem rendelkezik saját jövedelemmel, hanem munkanélküli támogatásra van utalva. Nekik számítaniuk kell arra, hogy a pénzbüntetések megfizetésébe ezeknek a támogatásoknak egy részét is bevonják. A szervezetek szakemberei adott esetben segítséget nyújtanak a támogatásokra szoruló érintettek háztartásának vezetésében is, hogy ne kerüljenek a lakbérrel vagy az energia költségeivel emiatt hátrányba.
A pénz kezelésének rendszere hatásos módszernek tekinthető. A pénzbüntetések így kezelt visszafizetései 90 százalékos sikeraránnyal dicsekedhetnek, ami annyit jelent, hogy a legtöbb adósnak nem kellett börtönbe vándorolnia emiatt. Ez pedig nem csak az elítéltekre van pozitív kihatással, hanem tehermentesíti a börtönöket is. A le nem töltött börtönnapok utáni megtakarítás milliókat jelent a tartományok közpénztárainak.
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)
