A bérlakás penészesedése gyakran komoly viták kiváltója a bérbeadó és a bérlő között és a jogi helyzet sok esetben áttekinthetetlen, illetve folyamatosan igazítják.
Egyértelmű a jogi helyzet akkor, ha a penész kifejezetten építési hibákra vezethető vissza. Ezek közé tartozik például a lyukas tető, a pincébe beszivárgó víz, hibás csővezetékek vagy a külső falak hiányos hőszigetelő burkolata.
A bérleti jog (Mietrecht) ilyen esetekben a hibák elhárításáért mindig a bérbeadót teszi felelőssé, mégpedig a bérlő mindenféle együttműködési kötelezettsége nélkül.
Hasonlóan nyilatkozik a bérleti jog a lakásban fellépő penésszel szemben is. Sok esetben vezet az utólagos végzett, nem megfelelően kivitelezett hőszigetelés komoly problémákhoz a lakásokban. Ide tartozik a hagyományos ablakok az energiamérleg javítása érdekében végzett kiecserélése modern, hőszigetelt ablakokra. Ha ezzel egyidejűleg nem gondoskodnak a falak hőszigeteléséről, akkor a lecsapódó pára a hidegebb külső falakon rakódik le, ami elősegíti penész képződését a lakásban.
Építészeti és penészgombákra szakosodott szakértők nagy pontossággal meg tudják állapítani, hogy a penészedést valóban építészeti hiba okozta-e. Ennek kiküszöbölése a bérleti jog szerint a bérbeadó kötelessége. Ha tehát a lakás penészedése miatti vitákat bíróság elé visznek, akkor egy szakértői vélemény sokat segíthet a tények feltárásában. Ennek elkészítése azonban gyakran jelentős költségeket von maga után, amelyeket a vesztes félnek kell viselnie.
Sajnos nem ritkán maga a bérlő is lehet okozója a lakásban fellépő penészesedésnek, hibás szellőztetési vagy fűtési szokások miatt. Ilyesmire utal, ha az előző bérlőnek nem voltak problémái a penésszel és a penészesedés az új lakónál néhány hónap elmúltával lép fel. A penészgombák növekedését azonban olyan más nedvességforrások is elősegíthetik, mint például edényben tartott növények szivárgó alátétekkel, akváriumok vagy a mosott ruhák kiterjedt mértékű, rendszeres szárítása a lakásban. A bérleti jog ilyen esetekben a bérlőre hárítja a felelősséget – feltéve, hogy hibás viselkedését bizonyítani lehet.
A penészedéssel kapcsolatosan léteznek a bérlőnek jogai és kötelességei, amelyeket a bérleti jog körében kimondott ítéletek egyértelműen alátámasztanak.- A bérlő például nem köteles építészeti hibákat túlzott mértékű szellőztetéssel vagy fűtéssel kiegyenlíteni. Ezek elhárítása a bérbeadó feladata és ezért – ha nem reagál – csökkenteni lehet a lakbért (Mietminderung).
- A penészesedés megelőzésére elfogadott normális hőmérséklet a lakásokban 18-21 °C.
- A bérlő kötelessége a lakás minden helyiségének hőmérsékletét tartósan 15 °C felett tartani a penészesedés megelőzésére.
- A bérlő nem köteles a hálószobát éjszakánként is fűteni, azonban ott sem szabad a minimális szobahőmérsékletnek egész nap 15 °C-nál alacsonyabbnak lennie. A lakás egyes helyiségei között fennálló jelentős hőmérsékletkülönbségek fokozott lecsapódásokhoz vezetnek a hűvösebb helyiség falain.
- Ha a bérlő elutazik, akkor távollétének idejére nem köteles a helyiségeket tovább fűteni penészesedés megakadályozása érdekében.
Bizonyos körülmények között azonban léteznek megengedett maximális értékek a fűtés nélküli távollét időbeni hosszát illetően is. A bérleti jog általában 4-6 hetes távollétet tart még elfogadhatónak. - A bérlő kötelessége lakását minden nap kielégítően szellőztetni a penészesedés elkerülése érdekében. A jogítélkezés szerint ehhez nem elegendő a bukóablakot megbillenteni. A helyiségek tárt ablakoknál végzett napi kétszeri-háromszori, esetenként legalább 10 percig tartó erőteljes, huzatos átszellőztetése (“Stoßlüften“) megkívánható és el is várható a bérlőtől.
Lásd további, idevágó tájékoztatásainkat is:
Azonnali felmondás a bérlő részéről a lakás hiányosságai miatt
A német bérleti jog a lakások fűtésével kapcsolatos rendelkezései
Lakásnézés ellenőrző listája
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségre használja.)
