Várható a közeljövőben a családi pótlék, a Kindergeld összegének csökkentése azoknál a Németországban dolgozó EU-s munkavállalóknál, akiknek a gyerekei nem itt élnek? A német kormány már régóta tervezi néhány EU-s ország polgárai számára a családi pótlék összegének megrövidítését. A német pénzügyminisztérium Brüsszel reakciói ellenére kitart elképzelései mellett. A Kindergeld és a számok
A német kormány adatai szerint 2017-ben 343 millió eurós nagyságrendű családi pótlékot utaltak át külföldön élő gyermekek számára. Összevetve a 2010-ben külföldre kifizetett családi pótlékkal, az összeg azóta tízszeresére emelkedett, ugyanúgy, mint a jogosultak száma: a 2010-ben jogosult 61.615 helyett 2017-ben már 215.499-en kaptak külföldön családi pótlékot. A statisztika szerint a legtöbb jogosult Lengyelországban (130.000), Romániában (több, mint 17.000), Horvátországban (valamivel kevesebb, mint 17.000) és Bulgáriában (5.500) él. A jogosultak közé számít 34.000, külföldön élő német állampolgárságú gyermek is. A jogosultak száma az előző évhez képest valamennyit csökkent.
Meg kell azonban említeni azt is, hogy a legtöbb, családi pótlékra jogosult gyermek Németországban él: így kapott 2017-ben például 588.000 török, 155.000 lengyel és 110.000 román nemzetiségű gyermek Németországban Kindergeldet.
Azt sem szabad elfelejteni, hogy a Németországban kifizetett, 35 milliárd eurós nagyságú családi pótléknak csak kevesebb, mint 1 százalékát, 318 millió eurót utalják csak át EU-s államokba.
A Kindergeld megreformálásának tervei mögött a kelet-európia országok létfenntartási költségeinek alacsony összege mellett fontos szerepet játszanak a visszaélések is.
A családi pótlék fizetéséért felelős német munkaügyi hivatal belső felhasználásra szánt papírja szerint bűnöző bandák hamis ígéretekkel, célzottan csalnak munkát vállalni szándékozókat Romániából és Bulgáriából Németországba. A szervezetten dolgozó bandák munkaadóként, színlelt munkaviszonyokkal hitegetik az embereket, valójában azonban a HartzIV és más szociális támogatások kicsalása a céljuk.
Több német politikus véleménye szerint nem szabadna engedélyezni, hogy EU-s külföldiek 200 eurós havi bér mellett 3.000 eurós szociális támogatásokat kapjanak. Ezen változtatni kell. Az SPD parlamenti frakciójának állásfoglalása szerint EU-s polgároknak csak akkor szabadna engedélyezni a munkát külföldön, ha az ott megkeresett jövedelmükből ott meg is tudnak élni (és nem szorulnak szociális segélyekre).
A Kindergeld problémája nagyon bonyolult eset, hiszen például Romániában a 2 gyermek után kapott német Kindergeld majd annyi, mint amennyi a heti 40 órát dolgozó felnőtt fizetése.
Ez pedig sok német politikus szerint így nincs rendjén.
A politikusok ezért a Kindergeld-et a megélhetési költségek nagyságához kívánják igazítani. Tehát mindenki csak annyi támogatást kapjon kézhez, amennyi a gyermekek lakóhelyén fennálló megélhetési költségek megkövetelnek.
Ez a megoldás azonban nem felelne meg Brüsszel elképzeléseinek.
Az Európai Bizottságban az a szemlélet uralkodik, amely szerint egyik szülő sem hagyja otthon hazájában a gyermekét csak azért, hogy külföldön családi pótlékot kaphasson. Ennek sokkal inkább a munkahely kiszámíthatatlansága vagy pedig az az óhaj az oka, hogy a gyermeket ne szakítsák ki megszokott környezetéből.
Ehhez hozzájárul még az európai államok társadalombiztosítási rendszereinek egymástól annyira eltérő szerkezete.
Ha tehát valaki jogi intézkedésekkel próbálna meg ezekbe beavatkozni hamar nehézségekkel találni szembe magát, hiszen az EU-ban az egyforma elbánási mód érvényes. Az ezzel kapcsolatos akadályok leküzdése után pedig ott állna a következő feladat: a megnövekedett bürokratikus ráfordítások kezelése és megoldása.
A több bürokrácia több költséget jelent, hiszen mindent ellenőrizni kellene, ami az Europai Bizottság szerint az illetékes hivatalnokok számára esetenként feladataik megduplázódását is jelentené. Ez pedig az adminisztratív többletköltségekre átszámítva a kiadások akár 300 százalékos növekedéséhez is vezethetne. Ezért aztán felvetődhet a kérdés, hogy megéri-e egyáltalán foglalkozni a dologgal?
Az előálló kiadások nem állnának a várható nyereséggel összhangban, hiszen a No.-ban kifizetett Kindergeld kevesebb, mint 1 százalékát kapják külföldön élő gyermekek. Ha tehát ezeket a kifizetéseket a helyi körülményekhez kötve szabályoznák, akkor a külföldön élő gyermekeknek fizetett támogatásokat minden évben újra kellene számolni, ami sok esetben terjedelmes bírósági eljárásokat vonna maga után. A támogatást természetesen mind a 34.000, külföldön élő, német állampolgárságú gyermek után is újra kellene számolni. Sokan biztos nem egyeznének bele a támogatás csökkentésébe, hiszen ebben nincs semmi logika. Ezen az alapon a mecklenburg-elő-pomerániai Angermünde-ben élő gyermekeknek is kevesebb Kindergeldet kellene kapniuk, hiszen ott az élet jóval olcsóbb, mint pl. Münchenben.
Az életkörülményekhez hozzáigazított Kindergeldnek lenne még egy másik, az előbbinél sokkal drámaibb kihatása is: tovább élezné Németország legnagyobb jelenlegi társadalmi problémájának, az időskori gondozásnak szükségleteit.
Németországban jelenleg kereken 200.000 kelet-európai nő dolgozik az idősgondozásban, legtöbbjük mélyen alulfizetve. Sokan közülük otthon hagyták a rokonságnál gyermekeiket és a Kindergeld a jövedelmük fontos részének számít. Ha tehát ez a támogatás csökkenne, akkor egyúttal alább hagyna az érdeklődés a németországi idősgondozás után is. Ha pedig a sok külföldi idősgondozó hátat fordítana Németországnak, az előbb vagy utóbb az otthon ápoltak ellátási rendszerének összeomlásához vezetne.
Munkaerőpiaci szakemberek egyébként is úgy ítélik meg, hogy a Kindergeld jelenlegi támogatásainak összege az azért végzett munka értékével összehasonlítva kedvezőnek számít.
Ezért sem találhattak a német politikusok azon követelései eddig meghallgatásra Brüsszelben, amelyekben nem a pénz megtakarítása, hanem az igazságosság mellett apellálnak. Az Európai Bizottság továbbra is elutasítja a Kindergeld megreformálását. Marianne Thyssen, a foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztos azon a véleményen van, hogy (az EU-s külföldiek esetében) olyan emberekről van szó, akik külföldön dolgozva ott ugyanazokat az adókat és hozzájárulásokat fizetik, mint a bennszülöttek. Ezek után pedig ugyanazok a támogatások járnak.
A nézeteltérések tehát továbbra is fennállnak és kimenetelük egyelőre bizonytalan.
A Kindergeld témájához lásd itt is:
A német családi pótlék a gyakorlatban
Kindergeld – Familienkasse – Steuer- Identifikationsnummer – hogyan függnek ezek össze?
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)
