A műszakpótlékot a megegyezett alap bérhez ill. fizetéshez kiegészítőleg fizetik. A műszakpótlék nagyságát a munkaszerződésben, kollektiv szerződésben vagy üzemi szerződésben megállapodottak határozzák meg.
Számos szakágban megszokott a több műszakos munkavégzés. Ez különösen olyan munkahelyekre érvényes, ahol a nap 24 órájában elérhetőnek kell lennie valakinek vagy ahol bizonyos tevékenységeket éjjel-nappal el kell végezni. Ezek közé tartoznak például a tűzoltóságnál, a rendőrségnél vagy a kórházakban végzett szolgálatok.
Legelterjedtebbek a 2,3,4 vagy 5 műszakban végzett tevékenységek. Ezeket a ténylegesen munkával töltött órák száma különbözteti meg egymástól.
A többműszakos munkarendben végzett munka után bizonyos körülmények között műszakpótlék jár. A munkajog ezt az igényjogosultságot átruházza a munkaszerződésekre, kollektiv szerződésekre vagy üzemi szerződésben megállapodottakra. A műszakpótlék alatt pedig általában olyan, százalékban kifejezett összeget értünk, amelyet az alapbér kiegészítéseként a megegyezett órabérre fizetnek. A pótlékot azonban mindig külön kell választani a plusz pénztől, a prémiumtól.
Léteznek törvényesen előírt műszakpótlékok?Törvényesen előírt műszakpótlék általában nem létezik, de itt is van kivétel: az éjszaka végzett munka.
Ez azt is jelenti egyúttal, hogy a vasár- és ünnepnapokon végzett munka után adható bérpótlékok sem járnak automatikusan.
A munkaadó a legkülönbözőbb okokból fizethet pótlékokat, mint például:
- a dolgozók kiemelkedően jó munkateljesítménye esetében ösztönzőleg (Leistungszulage)
- különösen nehéz vagy megterhelő munkák esetében (Erschwerniszulage). Ezek közé tartoznak: szennyezett, gázokkal telített, nedves és zajos környezetben végzett munkák vagy pedig veszélyes tevékenységek végzése.
- olyan, minőségi és igényes feladatok elvégzésekor, amelyek díjazása nem a megszokott fizetések keretében történik (Funktionszulage)
- ha a munkavállaló nagy számú, kiskorú gyermekkel bír (Sozialzulagen). Ezen felül fizethetők lakóhelytől ill. a családi állapottól függő pótlékok is.
- változó műszakban dolgozóknak (Wechselschichtzulage), de csak akkor, ha minden, az üzemben megszokott műszakban foglalkoztatják őket.
A német munkajog egyébként különbséget tesz az egy műszakra fizetett (Zuschläge für eine Schicht) és az általános műszakpótlék (Schichtzulage) között még akkor is, ha ezeket gyakran összekeverik egymással. Utóbbi ugyanis általános adózási kötelezettség alá esik, míg az éjszaka, vasárnap vagy ünnepnapokon végzett műszakok után bizonyos esetekben adókedvezmények járnak az alapfizetésben játszott százalékos arányuk függvényében.
Műszakpótlék betegség eseténEnnek különösen akkor van jelentősége, ha valaki változó műszakban dolgozik, mert bizonyos kollektív szerződések (például a közszolgálatosok ilyen szerződései) alapján az így dolgozó munkavállalókat maximum 4 hét után újra be lehet legalább egy vagy kettő éjszakai műszakba osztani.
Bírói ítélet szerint az így dolgozóknak akkor is jár a műszakpótlék, ha hosszabb betegség vagy szabadság miatt nem tudják teljesíteni a műszakot, hiszen a pótlék fizetését kiváltó beosztásuk rendje betegségük miatt nem változott.
6 hétnél tovább tartó megbetegedések esetében azonban a dolgozónak a szabályos műszak- (ill. váltóműszakos) pótlék már nem jár.
Ez nagyon egyszerű és:
1. a műszakpótlék (pl. az éjszakai műszak után járó pótlék) megegyezett nagyságának (amelynek a munkaszerződésben, a kollektív vagy az üzemi szerződésben lehet utánajárni) ismeretében elvégezheti mindenki maga.
(Figyelem: a fenti dokumentumok tartalmaznak további tájékoztatásokat is a műszakpótlékok kifizetésének módjairól, időpontjáról és az esetleges kifizetési határidőkről.)
Emellett még a
2. megkeresett bruttó bér ismerete fontos. A műszakpótlék ugyanis a bruttó bér százalékos része.
A fenti két adat birtokában máris lehet számolni, lásd az alábbi példát:
Mennyi a 22 és 5 óra között végzett éjszakai műszak pótléka?
Az alapfizetésre 25 százalékos pótdíj jár, ennek (bruttó, tehát az adók levonása előtti) nagysága 12 euró.
Ebből adódóan: 12 euró x 25 % = 3 euró az óránkénti bruttó műszakpótlék. Ennek összege tehát a fenti példára számítva éjszakai műszakonként összesen 21 eurót tesz ki (7 munkaóra, szorozva a pótlék óránként járó nagyságával, 3 euróval).
A jövedelemadóról szóló törvény (Einkommenssteuergesetz / EStG) 3b paragrafusának értelmében a 20 és 6 óra között végzett és fizetett éjszakai munka adómentesnek számít akkor, ha az utána fizetett pótlék nagysága nem haladja meg a törvényesen meghatározott 25 százalékot.
A bérpótlékok témájához lásd alábbi tájékoztatásunkat is:
A vasár- és ünnepnapokon végzett munka után adható bérpótlékok
Törvényes ünnepnapokra járó bérek és fizetések
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)
