Minél kétségbeesettebben van rászorulva valaki a lakáskeresésre, annál könnyebben hajlik a kockáztatásra. Pontosan ez az, amire a csalók számítanak és amit gátlástalanul kihasználnak. Ezt legrosszabb esetben a lakáskereső pénze bánja – anélkül, hogy lakáshoz jutott volna.
Manapság a legtöbb érdeklődő az interneten keresztül keres magának lakást. Ez kényelmes és kedvező megoldás: alaposan meg lehet nézni a lakás fotóit és a környezetet és nem kell a közvetítő ügynöknek díjakat fizetni sem.
Példának felhozott esetünkben így tett egy fiatal francia hölgy is, aki 2 hónapos német nyelvtanfolyamra jelentkezett Berlinben. Miután nem volt pénzzel eleresztve, ezért csak egy bútorozott szobát keresett magának erre a rövid időre. Internetes lakáskereső portálon talált rá egy nagyon kedvező bérleti díjú, kis lakásra Berlin egyik kerületében. A bérbeadó azonnal jelentkezett megkeresésére és nagyon barátságosan, figyelmesen válaszolt meg minden kérdését, további tanácsokkal is ellátva őt. A hölgy elfogadta ajánlatát, örülve annak, hogy milyen gyorsan és kedvezően jutott lakáshoz.
A beleegyezését tartalmazó emailre néhány perccel később meg is jött a válasz, amelyben a bérbeadó megkérte, hogy a lakbért és a kauciót előlegként egyben fizesse ki neki. A hölgynek ez nem tetszett és visszakérdezett, hogy nem lenne-e elég egy foglaló. A bérbeadó azonban ragaszkodott az előzetes fizetéshez, arra hivatkozva, hogy a bérlő beköltözésekor már szabadságra utazott és azelőtt szüksége lenne a pénzre. Egyébként is: sok más érdeklődő vár a lakásra, van másik jelentkező is, ha a hölgy nem tud dönteni.
Az érdeklődő végülis (miután az idő sürgetett) kifizette a kért összeget, összesen 850 eurót a Western Unionon keresztül.
Berlinbe utazása előtt küldött még néhány emailt a bérbeadónak, a lakás átadásával kapcsolatban, de emailjei kézbesíthetetlenül mind visszajöttek. A hölgy műszaki problémákra gyanakodva nem fogott gyanút. Előzetesen ugyanis úgy állapodtak meg, hogy a lakás kulcsát a házban lévő kávézóban kapja kézhez.
Berlinbe érkezve nagy csodálkozására a kávézóban nem tudtak semmit a lakáskulcsról. Csak miután a vélt lakástulajdonos a megadott telefonszámon sem volt elérhető jött rá a hölgy, hogy átverték.
A csalás az előre fizetéssel a leggyakrabban előforduló trükk az ingatlanportálokon. Az egész lakáspiacon használatos, legyen az lakóközösség, berendezett lakások bérlése átmeneti időre vagy az üdülésre szolgáló lakások.
A csalók általában azokban a városokban tevékenykednek, ahol kevés az ajánlat és ahol a lakást keresőkre nagy nyomás nehezedik az időhiány miatt.
A módszer mindig ugyanaz: lakásokat vagy szobákat hirdetnek nagyon kedvező áron – a hirdetést gyakran idegen weboldalakról másolt fényképekkel vagy leírásokkal illusztrálva.
A csalók az érdeklődőkkel szemben mindig arra hivatkoznak, hogy a lakás megtekintésére sajnos nincs lehetőség. A kulcsot viszont mindig kaució vagy pedig előleg fizetése ellenében lehet csak kézhez kapni.
A tettesek nagyon kreatívak és állandóan új történetekkel etetik az érdeklődőket. Gyakran állítják, hogy a lakást azért nem tudják megmutatni, mert éppen külföldön tartózkodnak. A kulcs átadása és a lakás megtekintése azonban kaució kifizetése után azonban azonnal lehetséges, de csak akkor. Ha pedig nem tetszik lakás, akkor az érdeklődő visszakapja pénzét. Személyazonosságuk igazolására gyakran küldik állítólagos igazolványuk másolatát is – ezek azonban általában lopott igazolványok vagy más lakáskeresőktől kapott igazolványok másolatai. A látszat kedvéért az érdeklődőnek gyakran elküldik a bérleti szerződést is, ami szintén a biztonság érzetét kelti.
Nagyon jellemző továbbá, hogy a csalók bizalmi viszonyt próbálnak kiépíteni az érdeklődővel.
Ennek jó példája, hogy megígérik: a lakbér kifizetése után azonnal feladják a lakáskulcsot csomagban az érdeklődő címére. A csomagban azonban vagy hamis kulcs van vagy pedig semmit nem tartalmaz.
Különösen arcátlanok azok a csalók, akik olyan lakásokat adnak ki, amelyek kulcsát véletlenül maguknál tartják.
Egy lakástulajdonos ismert esetben például szabadsága idejére kiadta a lakását albérletbe.
Az albérlő a lakás tulajdonosaként kiadva magát bezsebelte az érdeklődőktől a kauciót és az első havi lakbért, majd egyszerűen eltűnt.
Az áldozatok között sok a városokba beköltöző vidéki lakos vagy a külföldi – ők egyrészt nem ismerik a lakáspiacot, másrészt, a szokások ismerete nélkül, idő vagy nyelvismeretek hiányában sem a lakás megtekintését nem tudják megszervezni, sem pedig személyes találkozást nem tudnak létrehozni a hirdetővel.
A feltűnően kedvező ajánlatokra oda kell figyelni.
Ha a lakás túl kedvező a felszereltségét vagy a fekvését tekintve, ha a fotókon inkább szállodai szobára emlékeztet vagy azonnal beköltözhető, akkor valami nem stimmel.
Lakásközvetítéssel foglalkozó szakértők szerint az is gyanús, ha a lakás leírása nem illik a fotókhoz vagy pedig a hirdetésben a kapcsolat adatai hiányosak. Ha az ajánló nem ad meg telefonszámot, akkor az is utalhat arra, hogy valami nincs rendben a hirdetéssel.
Ugyanez vonatkozik rejtjelezett szám- ill. írásjelek kombinációit tartalmazó, általában kitalált email- címekre is.
Eltekintve a fenti példától: lakás lefoglalásánál az előleg fizetése teljesen normális, bevett dolog. Hiszen (a tisztességes) bérbeadó is érdekelve van az üzlet létrejöttében.
Ha valaki előleg fizetését kéri az érdeklődőtől, akkor figyelni kell az általa megadott bankszámlára. Német bankszámlák biztonságosnak tekinthetők, hiszen Németországban senki nem nyithat számlát személyazonossága és lakhelye igazolása nélkül. Ezek ismeretében pedig könnyen megtalálhatók a csalók is.
Külföldi bankszámlákkal azonban ügyelni kell.
A csalók gyakran ajánlják a fizetés pénzátutaló szolgáltatók, mint a Western Union vagy a MoneyGram keresztül végzett lebonyolítását.
Ebbe semmi esetre nem szabad belemenni, hiszen nem lehet nyomon követni a pénz útját és a csalók büntetőjogi felelősségrevonása az országhatárokon kívül bonyolult és nehézkes.
Megbízható hirdető mindig beleegyezik a foglaló biztonságos módon végzett fizetésébe: például PayPal-on keresztül.
A nagy lakáshirdető portálok egtyébként sokat tesznek a csalók kiszűréséért.
Automatikusan működő alkalmazásaik szűrik és eltávolítják el a gyanús hirdetéseket. Emellett a dolgozóik is állandóan figyelik a hirdetéseket. Ennek ellenére: a portálok üzemeltetői szerint még így is napi 10-20 megbízhatatlan hirdetés kerül a weblapokra anélkül, hogy felismerték volna azokat. Ezeket a hirdetéseket a portálok látogatói, tehát a lakáskeresők fedeznek fel és amelyek bejelentésére a portálokon lehetőségük is van.
Ha a portal üzemeltetői a gyanút jogosnak látják, akkor azonnal törlik a hirdetést és zárolják a hirdető fiókját.
A széles körű intézkedések ellenére: 100 százalékos biztonság nem létezik. Ezért olyan fontos a a lakáskeresők figyelmét felhívni a visszaélések lehetőségeire.
Az előleg fizettetése nem az egyedüli trükk a gyanútlanok kizsebelésére.
Szintén elterjedt módszer a lakások listáinak megfizettetése, amely így működik: a hirdetésre jelentkezett érdeklődő azt a válasz kapja, hogy a nagy érdeklődésre való tekintettel a lehetséges bérlők előzetesen válogatás alá esnek. Ehhez felkérik az érdeklődőt, hogy jelentkezzen be elérhetőségével egy külső weboldalon. Ha pedig ezt megteszi, akkor néhány nap múlva borsos számlát kap kézhez a bejelentkezésről.
Ennek más változata is elterjedt: 80-150 eurós díj fizetése ellenében hozzáférést ígérnek az érdeklődőnek a szabad lakások „exkluzív“ listájához.
Ezek a listák azonban értéktelenek: nem tartalmaznak mást, mint újságokból vagy lakáskereső platformokból kimásolt ajánlatokat.
Fontos tudni: előzetesen megkövetelt províziók vagy előfizetési díjak (az ún. „Abo-Gebühren“) ellentétesek a lakások közvetítésével foglalkozó törvény (Wohnungsvermittlungsgesetz) előírásaival.
Jogilag vitatottak különféle más manipulációk, amelyeknek egyedüli célja a rászorulók zsebéből kicsalni a pénzt. Egy azonban bizonyos: a lakást keresőknek egyik sem segít.
A lakáskeresők átvágásán kívül vannak olyan lehúzós trükkök is, amelyekkel a lakásokat ajánlókat akarják lehúzni.
A rendőrség figyelmeztet olyan betörőkre, akik lakáshirdetésekre jelentkeznek, a lakás megtekintéséhez magukkal viszik tettestársukat, aki elfoglalja a tulajt, mialatt ők kirámolják a lakásból az értékesebb holmikat. Az ilyen átvágások áldozatai legtöbbször nyugdíjasok.
Vannak emellett ingatlanügynökök is, akik megpróbálnak a lakásínségből hasznot húzni. A lakáshirdető platformokat gyakran használják ügynökök névtelenül arra, hogy kapcsolatba kerüljenek lakások hirdetőivel, feljánlva nekik, hogy hirdetnek számukra, megosztván velük a províziót.
Amint látható: a lakásínség Németországban sokszor szabad teret ad a bűnözőknek. Ha az állam több pénzt költene a megfizethető lakások építésére, akkor csökkenne a visszaélések száma is. De erről gondoskodni már a politika dolga.
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)
