A korona járvány megváltoztatta életünket az egész világon és kihatással van németországi lakáskörülményeinkre is. Az alábbiakban rávilágítunk néhány fontos és érdekes, a koronával és a lakásbérlettel kapcsolatos szempontra.
Mit kell a bérlőknek tenniük, ha tudomást szereznek a házukban fellépett korona fertőzésről?Ha a bérlő koronás fertőzés következtében megbetegszik és nem zárható ki a lakóházat használó más személyek, szolgáltatók vagy látogatók veszélyeztetése, úgy a bérlő köteles erről a bérbeadót, valamint más lakókat megfelelő módon tájékoztatni. Ezen felüli védelmi kötelezettségek teljesítésére, mint pl. a közösen használt helységek felületeinek fertőtlenítésére legfeljebb egyes esetekben van szükség. Ehhez azonban mindig konkrét és igazolt veszélynek kell fennállnia – a lakóház bérlőire és használóira egyaránt.
Az általános fertőzési veszély általános életkockázatnak tekintendő és egymagában nem elegendő ahhoz, hogy amiatt a bérlőket védelmi kötelezettségek teljesítésére lehessen kötelezni.
Nem.
Ha a bérbeadó az elszámoláshoz bizonylatok leadását kéri, akkor ezt a korona alatt csak másolatban, emailen vagy postai úton követelheti meg mindaddig, amíg a koronával kapcsolatos hatósági korlátozások fennállnak és a nyilvánosság által gyakran látogatott helyekre belépni tilos.
Nem: az otthonról végzett munka nem lehet lakbéremelés kiváltó oka. Amíg a bérlő olyan, a foglalkozásával összefüggő tevékenységeket folytat, amelyek másokat nem zavarnak, addig a megengedett lakáshasználat normális kereteiben mozog és nincs oka sem figyelmeztetéstől (Abmahnung) sem a bérlet felmondásától félni.
Üzlethelyiséget bérlek vállalkozásomhoz. Kell fizetnem a lakbért akkor is, ha hatósági utasításra nem tarthatok nyitva és üzletemet nem használhatom a szerződéses megállapodás szerint?A német lakásbérlők szövetsége szerint nem jogos a korona járvány által előidézett teljes gazdasági kockázatot egyedül a bérlő nyakába varrni. A zárlatok következtében előállt akadályoztatások nem a bérlőkkel kapcsolatosak, hanem az üzlethelyiség területe a hatósági zárlatok miatt nem használható a szerződésileg megegyezett célra.
Vitatott az is, hogy az üzlethelyiség bérlőjének ennek ellenére a teljes bérleti díjat kell-e fizetnie. Miután ezekre az esetekre még nem született ítélkezési gyakorlat, ezért az üzlethelyiségek bérlőinek ajánlatos az esedékes bérleti díjat a visszakövetelés lehetőségének fenntartásával kiegyenlíteni. Így nem kerül abba a veszélybe, hogy elessen a túlfizetett bérleti díj visszafizetésének igényétől, amennyiben kiderülne, hogy a hatósági zárlat ideje alatt nem volt kötelezve a teljes bérleti díj fizetésére.
Ilyen esetekben is érdemes elsőként a kapcsolat keresése a tulajdonossal a probléma közös megoldására.
Jelenleg egyre több online lakásnézést kínálnak a lakáspiacon. Fontos azonban tudni, hogy ezek a virtuális lakásnézők nem helyettesíthetik a helyszíni tájékozódást, az ajánlat minőségét és a lakás valóságos állapotát csak a saját szemmel végzett megtekintés képes visszaadni.
Az online lakásnézésnél az érdeklődő azonban csak azt látja, amit mutatnak neki.
Fontos tudni, hogy amennyiben az érdeklődő a lakást csak virtuálisan látta és ennek ellenére emailben, levélben vagy telefonon bérleti szerződést köt, akkor joga van visszavonni a szerződést, ha a lakás a valóságban nem nyújtja azt, amit a bérlő az online bemutatás keretében arról elképzelt.
Jóllehet a lakás megtekintése a szerződés megkötése kizárja a visszalépés lehetőségét. de a Mieterbund állásfoglalása szerint ez kizárólag online történt lakásnézések esetében nem érvényes.
További visszalépési lehetőség feltétele lehet, ha a bérbeadó vállalkozóként ténykedik és távértékesítés keretében szervezett cége van.
A bérbeadót vállalkozónak akkor tekintik, ha legalább 2,3 vagy 4, ill. annál is több lakást ad ki.
A visszalépési határidő 14 nap, ha a bérbeadó a bérlőt felvilágosította jogairól, ellenkező esetben meghosszabodik 1 év 14 napra.
Jelenleg abból lehet kiindulni, hogy állami támogatások nyújtását legalább részben a bérbeadó közreműködéséhez kötik. Várható az is, hogy a bérlő fennálló lakbérfizetési hátralékát a bérbeadónak kell a hivatalok előtt igazolni.
A bérbeadó ezért tehát köteles a bérlő lakbérhátralékát annak felszólítására megadni és a bérlőt az állami támogatás megkérvényezésében minden szükséges egyéb lépéssel segíteni.
A BGB (német Polgári Törvénykönyv) bevezető törvénye 240-es cikkelyének 4. paragrafusa engedélyezi a lakbérfizetés halasztásának meghosszabbítását, ha a német kormány ennek megfelelő, törvényerejű rendeletet hoz.
A német lakásbérlők szövetsége (Deutscher Mieterbund) pillanatnyilag a lakbérfizetési határidők meghosszabításáért és a felmondási moratóriumért küzd.
A német kormány már a korona járvány elején törvénybe foglalta a lakbérfizetés határidejének elhalasztását 2020. áprilisától júniusig. A fizetést azonban később a késedelmi kamatokkal együtt pótolni kell.
A bérbeadók és bérlők megkérdezése alapján a korona előtt a bérlők kb. 2,5 százaléka nem volt képes a lakbért idejében kifizetni, ez az arány áprilisra 6,7 százalékra növekedett. A bérlők 17,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy nem tudja még, hogyan fogja kifizetni lakbérét a jövőben.
Bérlők ezrei fordultak az elmúlt hónapokban bérbeadójukhoz pénzgondok miatt.
A lakásbérlők szervezetei szerint jelenlegi összes tanácsadásuk kb. 10 százalékát a lakbérhátralékok problémája foglalkoztatja. Az év hátralévő részére a fizetni nem tudók számának növekedésével számolnak.
(forrás: Deutscher Mieterbund)
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)
