A vezetési jogosultság szüneteltetése az egyik legsúlyosabb következménye annak, ha valaki vét a közlekedésrendészeti előírások ellen, hiszen komoly kihatásokkal jár a vétkes hivatására és magánéletére.
A közúti közlekedés szabályai elleni vétségek általában szabálysértések, amelyek pénzbüntetéseket vonnak maguk után. A pénzbüntetésen túl azonban sok esetben még 1 és 3 hónap közötti vezetési tilalmat (Fahrverbot) is elrendelhetnek a pénzbüntetés ill. szabadságvesztés mellékbüntetéseként. A vezetési tilalmat azonban nem csak bűnesetekre vagy hibás cselekedetekre, mint pl. az ittas vagy drogok hatása alatti vezetésre alkalmazzák, hanem gyorshajtásnál, a piros lámpán áthajtásnál vagy a büntetőpontok felső határának elérésekor is.
Mikor róják ki a vezetési tilalmat?Erre két lehetőség van: egyrészt bírósági ítélet, másrészt pedig Bußgeldbescheid, pénzbírságot kiszabó határozat formájában. A legtöbb vezetési tilalmat az utóbbi módon rendelik el. Ennek oka, hogy a közlekedési szabályok megsértése általában nem bűncselekménynek, hanem legfeljebb szabálysértésnek minősül.
A gyorshajtás is általában „csak“ szabálysértés, amelyet a sebességtúllépés nagyságától függően pénzbüntetéssel vagy kiegészítőleg vezetési tilalommal büntetnek.
Ha viszont valaki gyorshajtás közben személyi sérüléssel járó balesetet okoz azzal kimeríti a gondatlanságból elkövetett testi sértés fogalmát, amivel az ügye büntető bíróság elé kerül.
Ezzel szemben az ittas vezetés már önmagában elegendő ahhoz, hogy teljesítse a bűntény fogalmát. Lásd itt is: Az ittas vezetés büntetései No.-ban
Az tehát, hogy a vezetési tilalmat bíróság vagy hivatal mondja ki mindig a vétségtől és annak kihatásaitól függ.
Bírósági ítélettel kimondott vezetési tilalom csak akkor lesz jogerős, ha maga az ítélet is jogerőssé válik. Ezért a vezetési tilalom jogi hatályossága attól függ, hogy az államügyészség vagy a védő megfellebezhetik-e az ítéletet.
Ezzel ellentétben a pénzbírságot kiszabó határozatban (Bußgeldbescheid) foglalt vezetési tilalom már kikézbesítésének időpontjától érvényes. Ha tehát az érintett nem fellebezi meg a kézhez vétel utáni 14 napon belül a határozatot, akkor az és vele együtt a vezetési tilalom jogerősen érvénybe lép.
Ezért olyan fontos a határozat kézhez vétele után azonnal fellebezni, ha az érintett nem ért egyet a tilalommal.
Ennek leggyakoribb módja, hogy (a vétkes lakóhelyétől függően) az illetékes államügyészség ill. a pénzbírságot kiszabó hivatal a tilalom idejére biztonságba helyezi a büntetésre ítélt jogosítványát. Sok hivatal már a határozatban megadja, hol kell leadni a jogosítványt. A vétkes a jogosítványát ennek megfelelően vagy postán elküldheti a megadott címre vagy pedig ott ill. bármelyik, tetszés szerinti rendőrállomáson személyesen is leadhatja. Utóbbi esetekben jó tudni, hogy a rendőrség a leadást nem utasíthatja vissza, ők kötelezve vannak az átvételre és a továbbításra. Fontos továbbá, hogy a vétkes a leadást a szolgálati hely megnevezésével és iktatószámmal igazoltassa.
A vezetési tilalom csak akkor lép életbe, ha a jogosítványt ténylegesen biztonságba helyezték, postán küldésnél tehát annak beérkezése után, ami időbe kerülhet. A személyes leadással a vétkes elkerülheti a postai út időeltolódását: a tilalom azonnal érvényes.
Ez attól függ, hogy tulajdonosa első ízben vagy visszaesőként követte el a szabálysértést ill. bűntettet. Az első ízben elítélt azzal az előnnyel rendelkezik, hogy maga dönthet jogosítványának leadási időpontjáról – egy bizonyos határidőn belül. Első ízben elítéltnek számít, aki a vétség előtti 2 évben nem követett el semmit, tehát nem tiltották el előtte a járművezetéstől sem. Ellenkező esetben visszaesőnek számít és a jogosítványát a vezetési tilalom hatályba lépésével egyidejűleg, azonnal le kell adnia.
Az első ízben elítélt viszont 4 hónapos haladékot kap, aminek keretében maga döntheti el, mikor adja le a jogosítványt. Ez nagy előny pl. akkor, ha valakitől épp a rendes évi szabadsága (nyaralás és az azzal kapcsolatos vezetés) megkezdése előtt kérik el a jogosítványt.
Miután ennek a rendelkezésnek elsősorban nevelő hatása van, ezért kivételes esetekben el is kerülhető.
Ennek mindig feltétele azonban, hogy idejében (tehát még a határozat kézhez vételét követő 2 hétben) megfellebbezzék és az érintett a tilalom megkerülését alaposan és hihetően meg tudja indokolni.
Ez azonban rendszerint csak tapasztalt, a közlekedési jogra specializált szakügyvédek segítségével sikerülhet, mert a bíróságok a kivételezéssel nagyon szigorúan bánnak, hiszen a vezetési tilalom célja a bűnhődés az elkövetett szabálytalanság miatt.
Így például a vezetési tilalom kivételesen nagyobb összegű pénzbüntetésre is átváltható, ha a vétkes foglalkozása miatt rá van szorulva a jogosítványra. Ebbe a bíróságok ill. hivatalok azonban csak akkor egyeznek bele, ha az elkövetett szabálytalanság kiegyenlítésére más megoldás nem létezik. Ha tehát valaki a rendes évi szabadsága keretében képes letudni a tilalmat, vagy a családból, az ismerősök köréből valaki beugrik és hozza-viszi a munkából-munkába, akkor nincs kivételezés.
A közlekedési jog nem teszi lehetővé ezt az opciót. A vezetési tilalom, mint mellékbüntetés célja, hogy az általa okozott kellemetlenségek ráébresszék a vétkest a helyes viselkedésre a közúti közlekedésben. Ezért minden jogerős vezetési tilalmat egyben kell letörleszteni és nem lehetséges több részre felosztott teljesítése.
Mi történik, ha a vezetési tilalom alatt álló mégis kormány mögé ül és elkapják?A vezetési tilalom időszaka alatt a vétkes nem vezethet semmiféle járművet. Ez az abszolút vezetési tilalom az egész tilalmi időszakra érvényes, mégpedig akkor is, ha a hivatal a vétkes jogosítványát már néhány nappal annak lejárta előtt visszaküldi!
Aki a tilalmat megszegi, annak súlyos következményekkel kell számolnia. A tilalom megszegése nincs kihatással a tilalom határidejére, de súlyos közlekedési bűntettnek minősül, amelyet a törvény pénzbüntetéssel vagy egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntet. Ezekhez a büntetésekhez pedig ismét kiróhatnak újabb vezetési tilalmat vagy pedig bevonhatják a jogosítványt, immár véglegesen (endgültiger Führerscheinentzug).
Aki tehát a tilalom ellenére autót vezet, azt jogosítvány nélküli vezetésért vonják felelősségre.
Ennek, a közúti közlekedés szabályaiban meghatározott bűncselekménynek ténye tehát nem csak olyan esetekre vonatkozik, amelyeknél az autós nem rendelkezik jogosítvánnnyal, hanem kiterjed azokra az esetekre is, ahol a jogosítványt valakinek átmeneti vezetési tilalom miatt le kellett adnia. Aki tehát a tilalom ellenére kormány mögé ül, az nem valami apró kihágást, hanem közlekedési bűncselekményt követ el, amelynek megbüntetésével már büntetett előéletűnek számít.
A bűntett tényállása egyébként nem csak a vezetőre áll fenn, hanem a jármű azon üzembentartója is, aki járművét ilyen, eltiltás alatt álló személynek kölcsönadja. A törvény mindkettőjüket egyenlő mértékben ítéli meg és bünteti. Az üzembentartó tehát járművéért felelős és nem adhatja kölcsön senki olyannak, aki épp vezetési tilalom alatt áll.
Ebben döntő fontossága van annak, hogy csak vezetési tilalomról (Fahrverbot) van-e szó, vagy pedig a vezetési tilalmat a jogosítvány bevonása (Führerscheinentzug) váltotta-e ki.
A vezetési tilalom esetében a járművek vezetésére feljogosító dokumentumot csak egy bizonyos időre helyezik biztonságba. Ez tehát nem érinti magát, a járművezetésre jogosultságot, csupán kizárja az érintettet a tilalom idejére az aktív részvételből a közlekedésben. Ilyenkor a hivatalos szervek a tilalom lejárta előtt még idejében visszaküldik a jogosítványt, a tulajdonos tehát a tilalmi időszak lejártával azonnal vezethet újra.
Ha azonban a jogosítványt bevonják, akkor azt gazdája nem kapja vissza automatikusan a tilalmi időszak lejárta után sem. Ebben az esetben tehát nem csak a dokumentumot foglalják le, hanem megtagadják a járművezetési engedélyt is. Ezt az engedélyt viszont új jogosítvány kiadásának megkérelmezésével újra meg kell szereznie az érintettnek ahhoz, hogy ismét vezethessen. A hivatal sok esetben elrendelheti az „MPU“-t, az orvosi-pszichológia vizsgálatot is és csak annak sikeres elvégzése után engedélyezi a jogosítvány újbóli kiállítását.
Lásd itt is:
Mi az MPU? Tudnivalók az ittas vezetés miatt elrendelt orvosi-lélektani vizsgálatról
Bizonyos körülmények között külföldiek is kaphatnak pénzbírságot kiszabó határozatot (Bußgeldbescheid), ha súlyosan vétenek az előírások ellen. A határozat pedig tartalmazhat vezetési tilalmat is. A kérdés csak az, hogyan lehet ezt a tilalmat végrehajtani.
Ha a külföldi állampolgár lakhelye Németországban van, akkor egyszerű a dolog: a német közúti közlekedés szabályainak idevágó paragrafusa (§ 25 Abs. 2 S. 3 StVG) alapján az Európai Gazdasági Térségből (EGT) érkező külföldieknek le kell adniuk jogosítványukat. Ha erre nem hajlandók, akkor azt az illetékes hatóságok el is kobozhatják.
De mi van akkor, ha a külföldi nem rendelkezik bejelentett lakóhellyel Németországban?
Ebben az esetben a § 25 Abs. 3 S. 1 StVG számú paragrafus előírása érvényes, amely alapján a vezetési tilalmat a külföldi jogosítványba be kell jegyezni. A bejegyzés beragasztott címke formájában történik, amelyen fel van tüntetve a vezetési tilalom kezdetének dátuma. Ha a külföldi vétkes a bejegyzést megtagadja, akkor a jogosítványát el is kobozhatják tőle (§ 25 Abs. 3 Satz 2 StVG).
Ilyen bejegyzések elkerülhetők, ha a külföldi vétkes jogosítványa leadásánál kijelenti, hogy kéri jogosítványának hivatalos megőrzését a rá kiszabott vezetési tilalom idejére.
A vezetési tilalom tehát külföldiekre is érvényes és azt jelenti, hogy az érintettnek a tilalom ideje alatt Németországban nem szabad semmiféle járművet vezetnie. Ha ezt mégis megteszi, akkor a jogosítvány nélküli vezetés bűntettét követi el.
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)
