2018.július 11.

Döntöttek! Stuttgartban bizonyos dieselmotoros járművekre 2019. január 1-től bevezetik a behajtási tilalmat

Baden-Württemberg tartomány kormánya ma kora délután döntött a behajtási tilalom bevezetéséről Stuttgartban. Ennek értelmében jövő év január 1-től korlátozások lépnek érvénybe a 4-es euró kibocsátási szabvány alá eső dieselmotoros járművek számára. A fiatalabb, euró 5-ös osztályba tartozó járművekre a tilalom egyelőre nem fog kiterjedni. A Lipcsében székelő legfelsőbb német közigazgatási bíróság már hónapokkal ezelőtt alapvetően engedélyezte a levegő tisztán tartása érdekében alkalmazott behajtási tilalmak bevezetését. Ilyen tilalmak Hamburgban már kettő útszakaszon érvényben vannak.
Lásd itt is: Mit kell tudniuk a németországi autósoknak a diesel tilalomról?

2018.június 11.

Vége lesz a SCHUFA-nak?

Német adatvédők figyelmeztetnek: a 2018. május 25-én életbe lépett európai adatvédelmi rendelet (GDPR) összeegyezhetetlen a SCHUFA költségtérítéses felvilágosítási gyakorlatával. A GDPR feljogosít minden EU-s polgárt arra, hogy ingyenes felvilágosítást kérjen (és kapjon) bármelyik cégnél tárolt adatairól. A SCHUFA (mint magánjogi vállalkozás) ezért azonban pénzt kér és ezzel a gyakorlatával komoly problémáknak nézhet elébe. Az adatvédők máris  vizsgálat alá vették a tudakozóiroda üzleti modelljét. Véleményük szerint elsősorban a SCHUFA díjköteles, előfizetéses felvilágosítása ellenkezik a GDPR-ben foglalt elvekkel. Eddig az volt érvényben, hogy minden érdeklődő évente egyszer kérhetett ingyenes felvilágosítást a SCHUFA-tól. Ez a rendszer jól működött még akkor is, ha a felvilágosítás megadása néha hosszú heteket vesz igénybe. Sokan azonban különféle okok miatt nem tudnak ilyen sokáig várni. Ezt kihasználva a SCHUFA 3,95 eurót kér havonta mindazoktól, akik azonnali felvilágosítást kérnek fizetőképességükről. Ez az üzleti gyakorlat azonban szöges ellentétben áll a GDPR szabályaival, hiszen a rendelet 12. cikkelyében egyértelműen benne áll: a felvilágosításnak ingyenesen és késlekedések nélkül kell megtörténnie – akár elektronikusan akár postai úton intézik. A SCHUFA ellenvetése: azért korlátozzák az ingyenes felvilágosítások lehetőségét, mert nem lehetséges annak megállapítása, hogy az online beérkező megkérdezések az arra jogosult személyektől érkeznek-e. Csak a postacímre kiküldött kézbesítés garantálná, hogy a felvilágosítás valóban azt érje el, akinek szánták. Furcsa azonban, hogy az online felvilágosítás problémamentesen működik abban az esetben, ha fizettek érte. A kérdező azonosítására ilyen esetekben a személyi igazolványa ellenőrző számát használják. Érthetetlen, hogy a SCHUFA ezt a módszert az ingyenes felvilágosítások esetére miért nem alkalmazza. Az adatvédők azonban pont ezt követelik: az ingyenes felvilágosítás lehetőségét online, mégpedig késlekedés nélkül, azonnal. Az adatvédelmi hivatal most azt vizsgálja, mennyire szabályos a SCHUFA ez a fajta gyakorlata. Ha a végén arra a megállapításra jutnak, hogy ez ellentétes a szabályokkal, akkor ez a végét jelentené a SCHUFA díjköteles előfizetéses modelljének. A SCHUFA megkérdőjelezi, hogy a GDPR betartásával kiadott igyenes felvilágosítások előnyt jelentenének hétköznapi ügyek számára. Véleményük szerint ha például a lakások bérbeadói a lakásra jelentkezőktől gyakran megkért SCHUFA felvilágosításokat a rendelet előírásainak megfelelően követelnék meg, akkor azzal messze túllépnék a szükséges információk kereteit: a GDPR túlságosan sok adatot követel meg, ami végeredményben az adatok kezelésével (gyűjtés, tárolás, törlés) járó felelősség csapdáját jelentené a bérbeadóknak. A SCHUFA szerint ennek elkerülésére  szükséges (a GDPR ingyenesen megkövetelt felvilágosításával ellentétben) a díjköteles felvilágosítás alkalmazása továbbra is a fizetőképességről. További tájékoztatások a SCHUFA témájához: A SCHUFA-ról Hitel SCHUFA nélkül. Lehetséges ez? Milyen esetekben kell számolniuk adósoknak negatív SCHUFA bejegyzésekkel?   2017.november 14.

Rohamosan nő a hajléktalanok száma Németországban

A hajléktalanok megsegítésére alakult országos szövetség ma nyilvánosságra hozott becslései szerint Németországban 2016-ban kb. 860.000 embernek nem volt lakása – ez a hajléktalanok számának 150 százalékos növekedését jelenti 2004 óta. A szervezet a 2017-18-as évekre a lakással nem rendelkezők számának további emelkedését jósolja és 1,2 millió hajléktalannal számol. Ez 40 százalékos további növekedést jelent. A számításokba 2016 óta első ízben bevonták a hajléktalan menekülteket is, hiszen 440.000 menekült nem rendelkezik saját lakással. A lakástalanok összetétele érdekes (a lakástalan menekültek kihagyásával, mert szociodemográfiai adatok hiányában őket nem lehet felmérni): – kb. 52.000 ember él mindenfajta hajlék nélkül az utcán. Számuk 2014 óta 33 százalékkal emelkedett. – a lakás nélküliek kb. 70 százaléka (290.000 ember) egyedülálló – a lakással nem rendelkezők kb. 12 százaléka (kb. 50.000 ember) EU-s állampolgár, közülük is sokan élnek az utcán, velük különösen a nagyvárosokban találkozni. Ott az arányuk akár az összes, az utcán élő hajléktalanok 50 százalékát is kiteheti. A lakáshiány fő okát a szervezet a megnövekedett bevándorlás mellett a hosszú évtizedek óta elhibázott lakáspolitikában és a szegénység elégtelen leküzdésében látja. A megfizethető lakások száma nem elegendő, a szociális lakások aránya állandóan csökken. A drámai demográfiai változások (Németországban jelenleg 16,8 millió egyedülálló él) legalább 11 millió új, kis méretű lakás építését tennék szükségessé. A szervezet a lakásínség leküzdésére a témával foglalkozó csúcstalálkozót és nemzeti cselekvési tervet követel. Megítélésük szerint Németország elég gazdag ahhoz, hogy belátható időn belül meg tudja oldani a lakáshiány problémáját.

  2017.október 23.

Új szabályozások a bérdömping megakadályozására az Európai  Unióban – megszigorítják a munkavállalók kiküldetésének irányelveit

Németországban sok EU-s külföldi dolgozik kiküldetésben vágóhidakon, az építőiparban vagy az idősgondozásban. A munkaerők meghatározott idejű kiküldetésének feltételeit (mint pl. a munkaidőt, a szabadságot vagy a társadalombiztosítást) az EU-s államok között a munkavállalók kiküldetéséről szóló irányelv szabályozza. A hazájukból, otthoni cégek által más EU-s országokba kiküldött dolgozóknak a jövőben ugyanazt a bért kell fizetni, mint az ott honos kollégáiknak. Ezt veszi tervbe a munkavállalók kiküldetését szabályozó irányelv reformja, amelyben az EU szociális ügyekkkel foglalkozó minisztereinek többsége 2017. október 23-án Luxemburgban egyezett meg. Megegyezésük másik legfontosabb pontja, hogy a jövőben a kiküldetést általánosan 12, kivételes esetekben legfeljebb 18 hónapra kívánják korlátozni. Az új szabályozásokból a szállítási ágazat egyelőre kimarad. A reform legfontosabb célja a bérdömping megakadályozása. Ezidáig ugyanis megengedett, hogy munkavállalók más EU-s országokban a hazájukban érvényes feltételek mellett dolgozzanak – román építőmunkások így például sok esetben német kollégáik bérének még a felét sem keresik ugyanazokon a német munkahelyeken. A szakszervezetek már régóta kritizálják a külföldi munkavállalók ilyesfajta kizsákmányolását, rámutatva a helyi szociális normák megnyirbálására. A megszigorított előírásokhoz elsősorban Franciaország ragaszkodik. Egyes kelet-európai országok viszont bírálják, hogy az intézkedéssel a nyugati államok ki akarják zárni őket munkaerőpiacukról. Ezért Magyarország, Litvánia, Lettország és Lengyelország elutasította a tegnapi kiegyezést. Statisztikai adatok

2015-ben 2,05 milliónyi munkavállaló dolgozott kiküldetésben más EU-s országban, számuk az összes foglalkoztatott 0,9 százalékát teszi ki. A kiküldetésben dolgozók száma 2010 és 2015 között 41,3 százalékkal növekedett. A legtöbb kiküldetésben dolgozót Németországban, Franciaországban, Belgiumban és Ausztriában foglalkoztatják. A legtöbb kiküldött dolgozó Lengyelországból, Németországból és Franciaországból érkezik. Az új irányelvek megvalósítása 2018 nyarára várható, az Európai Parlament beleegyezését feltételezve.

  2017.október 18.

Emelkednek a minimálbérek az építőiparban dolgozók számára

Az IG Bauen-Agrar-Umwelt szakszervezet és a munkaadók megegyezése alapján a nem szakképzett építőipari dolgozók  2018-től  legalább 11,75 eurós minimál órabért kapnak. Egy évvel később, 2019. márciusában a minimálbérük pedig 12,20 euróra emelkedik, ami éves átlagban 4 százalékos béremelést jelent számukra. Az építőipari szakmunkások minimálbérét ezeken felül a nyugati országrészben 2 lépésben 15,20 euróra emelik, ami 1,7 százalékos bérnövekedést jelent. A keleti országrészben dolgozó építőipari szakmunkásokat a minimálbér emelése nem érinti. A német építőipari szövetség adatai szerint Németországban az építőiparban foglalkoztatott majd 800.000 munkavállalóból 200.000-en dolgoznak minimálbérért.

  2017.október 4.

2018. januárjától 4 év helyett már csak 6 hónapig jár visszamenőlegesen a német családi pótlék, a Kindergeld

2018. január 1-től jelentősen megváltozik a német családi pótlék igénylésének határideje: az eddigi, 4 évre visszamenőlegesen fennállt jogigény megszűnik. Ehelyett egy új rendelkezés értelmében a jövő év januárjától már csak 6 hónapig lehet a családi pótlékot visszamenőlegesen megkérvényezni. Aki tehát elmulasztja a kérvény benyújtását az év végéig, az jövőre a folyó kifizetéseken kívül csak az utolsó 6 hónapra kaphat Kindergeld-et. Ez a változás érint minden olyan kérvényt, amely a Familienkasse-hoz 2018. január 1-je után érkezik be. Az elbírálásnál pedig nem a kérvény benyújtásának, hanem beérkezésének időpontja a mérvadó. A német kormány ezt az intézkedését azzal indokolja, hogy a családi pótlék feladata a gyermek létminimumának biztosítása a folyó évben. Hosszabb idejű, visszamenőleges fizetésére nincs szükség, mert a szülők a kérvényt rendszerint esedékességével egyidőben nyújtják be, amivel a támogatás betölti szerepét. Példa: egy 2017. június 6-án született gyermek utáni német családi pótlék igénylése 2018. február 14-én érkezik be a Familienkasse-hoz. Az új rendelkezés értelmében a családi pótlékot 2018. februárjától visszamenőlegesen maximum 2017. augusztusától fizetik. A júniusi és júliusi hónapokra a gyermek tehát nem kap semmit. forrás: Art. 8 StUmgBG – Gesetz zur Bekämpfung der Steuerumgehung und zur Änderung weiterer steuerlicher Vorschriften (Steuerumgehungsbekämpfungsgesetz – StUmgBG) További változás: a német központi bejelentő hivatal a külföldre költözésről a jövőben értesíti a Familienkasse-kat is Ha egy, a Kindergeld-ben részesülő család külföldre költözik és kijelentkezik, akkor erről az illetékes Familienkasse az országos központi adóhivatalon keresztül automatikusan értesítést kap. A Familienkasse pedig intézkedik és ha szükséges a kapott adatok alapján beszünteti a Kindergeld folyósítását. Miután azonban az eljárás műszaki megvalósítása időt vesz igénybe, ezért ez a tájékoztatási kötelezettség csak 2019. novemberében lép életbe.

  2017.szeptember 22.

25 éves a BahnCard: októberben kedvezményesen lehet hozzájutni

A német vasutak (Deutsche Bahn) árengedményes utazási kártyája, a BahnCard idén ünnepli bevezetésének 25. évfordulóját. A vasút ebből az alkalomból árengedményes akció keretében próbál új utasokat toborozni. Az árengedményekből a már BahnCard-dal rendelkező utasok is hasznosulnak. Az akció keretében 2017. októberében a BahnCard 25 nevű, másodosztályra szóló kártyát 62 euró helyett 25 euróért lehet megvásárolni. Az első osztályra szóló kártya ebben az időszakban 125 euró helyett csak 50 euróba kerül. A BahnCard-dal már rendelkező utasok számára szintén létezik akciós ajánlat: szeptember 27. és október 31. között az első osztályra szóló, egy irányban vásárolt vonatjegyek helyfoglalással együtt csak 25 euróba kerülnek. A megvásárolt jegyeket Németországon belül egy odaútra december 9-ig lehet felhasználni.


Aki még nem ismeri: a BahnCard kártyák tulajdonosai egy éven keresztül (majd) minden vasúti jegyre 25 százalékos árengedményt élveznek. Aki tehát sokat vonatozik, az nem csak a jegyeken spórolhat, hanem a kártya éves árát is kigazdálkodhatja. Németországban a vasút tájékoztatása szerint kb. 5 millió utas rendelkezik a BahnCard-dal, amit 1992. október 1-én vezettek be.

2017.szeptember 22.

Emelkednek a vezetés közbeni telefonálás büntetései Németországban

A vezetés közbeni mobiltelefonos telefonálgatás tilalmát a német autósok nyilvánvalóan nem veszik túlságosan komolyan, továbbra is nagyon sok, a telefont füléhez tartó autóssal találkozni a közúti forgalomban. Egy felmérés szerint az autósok 30 százaléka tartja állandóan szemmel mobiltelefonja kijelzőjét, 16 százalékuk pedig még a kijelzőn is pötyögtet vezetés közben. A kihágások mindig szándékosak és arra utalnak, hogy ezt sokan nem tartják hibás viselkedésnek. Ez ellen kíván most a német közlekedési minisztérium komolyabb büntetések bevezetésével eljárni. A tilalmat a már eddig is tiltott mobiltelefonokon kívül kiterjesztik a tabletekre, laptopokra és más hordozható, elektronikus, telekommunikációs készülékekre. Így áll ez abban a rendeletben, amelyet a Bundesrat, a Szövetségi Tanács 2017. szeptember 22-i ülésén fogadtak el, megnyitva így az utat a törvény megváltoztatásához. A rendelettel a minisztérium azokat a polgárokat kívánja erősíteni, akik tartják magukat a törvényes előírásokhoz. Ha valakit tetten érnek, akkor büntetése hamarosan 60 euróról 100 euróra emelkedik, amihez továbbra is 1 büntetőpont jár Flensburgban (lásd itt is: Mit kell tudni a német közlekedési szabálysértések büntetőpont rendszeréről?). Ha valaki eközben még anyagi károkat (pl. balesetet) is okoz, akkor a büntetése 200 euróra emelkedik és további 1 pont büntetőpont jár utána. A kezükben mobiltelefonnal kerékpározókat is erősebben büntetik: az eddig 25 euró helyett 55 euró lesz a fizetendő díj. Továbbra is engedélyezett a hívások fogadása gombnyomással vagy a kijelzőn húzva, de csak akkor, ha a készüléket nem veszik kézbe. Továbbra is lehet majd a fenti eszközöket használni, ha a jármű nincs mozgásban és a motor ki van kapcsolva, vagy pedig ha valaki közlekedési dugóban áll. Ez azonban nem érvényes arra az esetre, ha (modern vezérlésű) motorok jelzőlámpánál maguktól ki- és bekapcsolnak. Az autóba beépített kamera kijelzőjére csak akkor nézhetnek az autósok, ha annak segítségével lépésben beparkolnak. Videószemüvegek használata vezetés közben általánosan tiltott. Külön pontban rendelkeznek arról is, hogy városi buszok sofőrjei járó motor mellett is ránézhetnek a jármű fedélzeti számítógépének kijelzőjére, ha a megállókban jegyeket árulnak. A komolyabb szankciók eredményességét ki kell várni. A rendőrség szerint a megemelt büntetések hozzájárulnak a közlekedés biztonságához, de emellett a gyakoribb ellenőrzéseket is fontosnak tartják. A vétkesek tetten érése vagy lefotózása azonban nem könnyű dolog. Emellett a balesetekben szerepet játszó mobiltelefonok átvizsgálása is nagyon körülményes.

2017.augusztus 8.

A német autógyártók: a VW, az Audi és a Porsche termékváltási árengedményt ígérnek régebbi dízelmotoros autók tulajdonosainak, ha új autót vesznek helyette

Volkswagen típustól függő kedvezményeket jelentett be: kisautó vásárlásánál 2.000 eurót engednek el, nagy terepjáróknál pedig akár 10.000 eurót is. A jutalék feltétele régebbi, Euro 4-es vagy annál alacsonyabb kibocsátási szabványú, bármilyen típusú dízelmotoros autó kiselejtezése és elbontása. Audi a típustól függően 3.000 és 10.000 euró közötti jutalékot fizet. Porsche pedig 5.000 euróig terjedő árengedményt nyújt új terepjáró vásárlásánál. Az engedmények a VW-nél és az Audinál még emelkednek is, ha a vevők földgáz, hibrid vagy elektromos meghajtású üzemmód mellett döntenek. A fenti, vásárlásra ösztönző intézkedések célja a kibocsátott nitrogénoxid gázok mennyiségének csökkentése, különös tekintettel arra, hogy több német nagyváros erősen fontolgatja a dízelautók behajtásának megtiltását. Az akció előreláthatólag az év végéig tart és időközben több más autógyártó is indított hasonló akciókat.

2016. június 15.

Rossz idők járnak a dízelautókra Németországban

A Volkswagen dízelbotránya elbizonytalanította a német autóvásárlókat, ami 2016-ban az újonnan forgalomba hozott dízelmetoros autók számának jelentős csökkenéséhez vezetett Németországban. A duisburg-esseni egyetem CAR intézete szerint a jelentősen megnövekedett nitrogénoxid kibocsátás még a legmodernebb Euro 6-ös dízelautó modellek esetében is mélyreható változásokat okozott a német autóvásárlók szokásaiban. Emellett a kék matrica bevezetésével (lásd itt is: A kék matrica) kapcsolatos viták és a német nagyvárosok dízel személygépkocsikra vonatkozó behajtási tilalmaival foglalkozó pereskedések is nagyban hozzájárultak a vásárlók elbizonytalanításához. Ebből a benzinüzemű autók húzták a legnagyobb hasznot és időközben az újonnan vásárolt autók több, mint fele (52,1 százalék 2016 végén) benzines, a dízel 45,9 százalékos, folyamatosan csökkenő részesedésével szemben. Emellett tovább növekedett a hibridautók részaránya, de azok részesedése 1 százalékkal továbbra is elhanyagolható, az elektromos autókról nem is szólva: 2017. január 1-én csupán 34.022 elektromos autó szaladgált Németország útjain, ami a több, mint 45 millió engedélyezett személygépkocsi számához mérten elenyésző mennyiséget jelent. A dízel népszerűségének csökkenése komoly kihatással van a használt autók piacára is. Az autókereskedők jelentős áreséseket könyvelnek el a használt dízelautók forgalmazásánál. Az áresések mértéke mára elérte a 20 százalékot. Németországban évente kb. 6 millió használt autó cserél gazdát, ezek kb. 33 százaléka dízel meghajtású. Az összesen forgalmazott használt autók átlagos ára 10.620 eurót tett ki. 20 százalékos értékvesztést figyelembe véve ez 4,24 milliárd eurós vásárlási érték megsemmisítését jelentheti. A felhasználók számára növekszik tehát a bizonytalanság a dízelautók jövőjét illetően. Az autókereskedők abban reménykednek, hogy a közvélemény a dízelt negatívan beállító vitái mérséklődnek, mert ellenkező esetben komoly anyagi kihatásokkal kell számolni nem csak az autókereskedők, de az autóra a munkájuk miatt rászorulók számára is. A dízel ellenes fejlődési irányzatokat valamennyit fékezhetik az ismét emelkedő olajárak. Minél drágább az üzemanyag, annál vonzóbbak a takarékos autók – ami viszont megint a dízel mellett szól. A dízel ellenes trend a nagy űrtartalmú motorokkal működő autók gyártóinak malmára hajthatja a vizet: hiszen a Mercedes által eladott autók 56, a BMW-k 66 és az AUDI-k 67 százaléka dízel meghajtású. A dízel ellenes trendnek van még egy másik kihatása is: némelyik autógyártót az a veszély fenyegeti, hogy nem lesz képes az EU által előírt széndioxid kibocsátási célokat elérni. 2021-re a gépjárműveknek csak 95 gramm széndioxidot lenne szabad kibocsátania kilométerenként. Ha ezt a határt valamelyik gyártó túllépi komoly pénzbüntetések várnak rá, nem is szólva az “imidzs”, a gyártóról alkotott közvélemény megatív irányú megváltozásáról. A nagy autógyártók, a Volkswagen, BMW, Daimler és a többiek (miután nincs más választásuk) mostanában széleskörű offenzívát folytatnak hibrid- és elektromos autóik érdekében, jóllehet ez sem megoldás: az elektromos autók nulla emissziós járműveknek számítanak, pedig az általuk használt (és “tiszta” energiának reklámozott) áramot továbbra is nagyrészt a környezetet nagymértékben szennyező széntüzelésű erőművekben állítják elő. Az autóiparra tehát új problémák és új kihívások várnak. Mi a véleménye a facebook közönségének a dízel hisztériáról? Ez! 🙂

2016. január 10.

A bevándorlók az átlagosnál magasabb lakbéreket fizetnek Németországban

A Németországban rövidebb ideje élő bevándorlók átlagosan magasabb lakbéreket fizetnek, mint a régebben itt élő polgárok. A német Statisztikai Hivatal minden évben elkészített helyi népszámlálásának adatai szerint ennek azonban nem a külföldiek hátrányos megkülönböztetése, hanem más tényezők az oka. A statisztikák szerint a migráns háttérrel rendelkező bérlők négyzetméterenként 57 centtel több brutto „hideg“ (tehát rezsiköltség nélküli) lakbért fizetnek, mint azok, akiknek családja már nemzedékek óta honos Németországban. A lakbér nagysága azonban attól függ, hol élnek az emberek. A migráns háttérrel* rendelkezők gyakrabban élnek városokban, mint a bennszülöttek. Miután azonban a lakbérek a városokban magasabbak a vidéken megszokottaknál, ezért ez kihatással van a bevándorlókra is. A felmérés szerint a saját öröklakással rendelkező bevándorlók száma jóval alacsonyabb a maradék népesség hányadánál, ami arra mutat, hogy legnagyobb részük a nagyvárosokban: Berlinben, Hamburgban vagy Münchenben él. Migránsok nagy számban laknak sok lakásos épületekben, ami szintén nagyvárosi környezetre utal. Ehhez jön még egy másik szempont: a bevándorlóknak még nem olyan mélyek a gyökerei, mint a legtöbb helybeli családnak. Ez azt is jelenti, hogy bérleti szerződéseik nem állnak fenn hosszabb ideje. Újabban megkötött lakásbérleti szerződések pedig rendszerint magasabb lakbéreket jelentenek. A rendelkezésre álló adatok egyedül azonban nem zárják ki a bevándorlók hátrányos megkülönböztetésének lehetőségét. Ezért megtörténhet, hogy a külföldiek lakás keresésénél egyes esetekben hátrányosabb helyzetbe kerülhetnek, mint Meier, Müller vagy Schulze nevű versenytársaik. *A német Statisztikai Hivatal meghatározásában az a személy rendelkezik migrációs háttérrel, aki maga vagy legalább egy szülője nem német állampolgársággal született. (forrás: Statistisches Bundesamt: Fachserie 1, Reihe 2.2 Bevölkerung und Erwerbstätigkeit, Bevölkerung mit Migrationshintergrund, Wiesbaden 2013, Textteil: Methodische Bemerkungen mit Übersicht über die Ergebnisse) (A helyi népszámlálás sajtójelentésének eredetije itt olvasható: Statistisches Bundesamt – Pressemitteilung vom 10. Januar 2017 – 009/17)


2016. január 6.

2019-től a német városokban megszűnnek a nyomtatott villamos- és buszjegyek

2019-től majd minden német városban elektronikus chipkártyák és okos telefonokon keresztül váltott jegyek váltják fel az eddig használatos nyomtatott menetjegyeket a busz- és villamosjáratokon. A német közlekedési miniszter kezdeményezése a kártya formájú vagy a mobiltelefonos app alkalmazásokkal egyszerűbbé kívánja tenni az utasoknak a városi közlekedést – menetjegy vásárlása nélkül. Az intézkedéssel vonzóbbá kívánják tenni a tömegközlekedési eszközök használatát. A tervezet kritikusai elsősorban a nyugdíjasok és a külföldiek számára előálló akadályokat nehezményezik, így tehát lesz még javítani való rajta. A tervezet kb. 370 közlekedési vállalatot érint, amelyek a népesség 75 százalékát szállítják. A megvalósításhoz azonban szükség lesz olyan, az egész országra kiterjedő mozgékonysági platformok kialakítására, amelyek lehetővé teszik az elektronikus menetjegyek (eTickets) helytől független, tetszés szerinti megvásárlását. A miniszter elsődleges feladatnak tartja az ehhez szükséges digitalizálás és hálózat kiépítését. A még mindenhol uralkodó, papírra nyomott menetjegy mellett már az elektronikus menetjegy sem újdonság, ezt Németországban kb. 10 millió utas használja. A mobiltelefonon megváltott jegyek is egyre népszerűbbek. Az új megoldással a jövőben az utasoknak lehetőségük lesz pl. autó bérlésére vagy a parkolóház díjainak kifizetésére is. A német közlekedési minisztérium 2017-től kezdve 16 millió euróval támogat olyan projekteket, amelyek a közlekedési vállalaltok együttműködésének javítását szolgálják.


2016. december 31.

Külföldön szerzett végzettségek elismertetésének támogatása

Külföldön szerzett szakmai képesítések németországi elismertetését az elismertetési törvény, az »Anerkennungsgesetz« szabályozza. Sokakat azonban visszariasztanak az elismertetési eljárástól a járulékos kiadások, például az okirataik lefordításának magas költségei. A német oktatási minisztérium 2016. december 1-től érvényes támogatási irányelvében pénzügyi támogatásban részesíti a külföldi végzettségek elismertetését. Támogatásra jogosultak a kérvényezés keretében előállt költségek, mindenekelőtt az illetékek és az okiratok lefordításának díjai. A támogatás maximális összege személyenként 600 euró lehet. A támogatást megkaphatják mindazok, akik nem részesülnek semmilyen, más formájú támogatásban (pl. a társadalombiztosítási törvénykönyvben foglalt támogatásokban). A támogatás egyrészt azoknak válhat hasznára, akik nem rendelkeznek megfelelő anyagi eszközökkel, különösen azonban azoknak a már valahol dolgozóknak, akik elismertetés hiányában jelenleg nem végezhetnek a képesítésüknek megfelelő munkát. A támogatásról és a kérvényezés formájáról az alábbi címen lehet további információkat beszerezni: Anerkennung in Deutschland


2016. december 24.

A Németországban ma munkaviszonyban állók felét az időskori elszegényedés fenyegeti

Sok, mai munkavállalónak kell a jövőben minimális nyugdíjból megélnie Németországban. A ma érvényes alap megélhetési jövedelem, a Grundsicherung (lásd itt is: Nyugdíjasok megélhetésének támogatása Németországban) szintjének (valamivel kevesebb, mint 800 euró) eléréséhez a jövendőbeli nyugdíjasnak legalább 2.300 eurót kellene havonta keresnie bruttó. A munkavállalóknak azonban még a fele sem keres ennyit. Ezt (mint mindig) a hideg számok tükrében lehet a legjobban felmérni. A német statisztikai hivatal által 2014-ben jegyzékbe vett 37 milliónyi munkaviszonyból 19,5 millióban a munkavállalók kevesebbet kerestek havi 2.330 eurónál (bruttó). Ez azt jelenti, hogy az összes németországi foglalkoztatott 52 százaléka havonta 800 eurónál kevesebb állami nyugdíjat fog kapni. Az ellenzéki pilitikusok ezért követelik az állami nyugdíj feljavítását. Németországban évek óta a foglalkoztatások fellendülése figyelhető meg, a foglalkoztatottak száma töretlenül nő és számuk idén elérte a 43,5 milliót. A teljes foglalkoztatással járó munkahelyek száma az elmúlt években viszont erőteljesen csökkent. 2016 második negyedévében 24,2 millió teljes foglalkoztatottat számoltak. 25 évvel ezelőtt, 1991-ben számuk még elérte a 28,9 milliót. A fellendülés a részmunkaidős foglalkoztatások növekedésének köszönhető. A részmunkaidőben dolgozók száma 15 millióra növekedett, tehát 1991-hez képest megduplázódott. A foglalkoztatottak ebbe a csoportjába a társadalombiztosítái hozzájárulások fizetésére kötelezett munkavállalók mellett beletartoznak a csekély mértékben foglalkoztatottak (minijobosok) és az ún. „Ein-Euro-Jobber“ is. A részmunkaidős foglalkoztatások növekedésével azonban egyenes arányban csökkent az elvégzett munka mennyisége. A német ellenzéki pártok hevesen kritizálják ezt a fejlődést. Felhívják a figyelmet arra, hogy a ma részmunkaidőben foglalkoztatottakat az időskori elszegényedés fenyegeti. A politikának tennie kell valamit további, teljes foglalkoztatásssal járó munkahelyek megteremtéséért. Különösen nők dolgoznának szívesen többet. A munkaidő rugalmasabb beosztására is szükség lenne.


2016. december 18.

Levegőszennyeződés – a német környezetvédelmi minisztérium behajtási tilalmat tervez dízelmotoros járművekre a német városokban

A Volkswagen botránya óta állandó vitatéma a dízelmotoros járművek betiltása a német városokban. A német környezetvédelmi minisztérium ezt az indítványt most megjelent rendelettervezetében konkretizálta. Ennek alapján az önkormányzatoknak lehetőséget adnának saját döntési körükben dízelmotoros gépjáművek közlekedésének megtiltására mégpedig bizonyos utakon ill. zónákban. A zöld környezetvédelmi matricát tehát hamarosan követheti a kék matrica (lásd részletes tájékoztatásunkat: A kék matrica), amely csak a kevés káros anyagot kibocsátó dízelautóknak engedélyezné a behajtást bizonyos városokban és agglomerációkban. A városok önkormányzatai a rendelkezéssel emellett (szükség esetén) benzinmotoros autók közlekedését is megtilthatnák. A német környezetvédelmi minisztérium mostani aktivitásainak az EU által meghatározott nitrogén kibocsátási határértékek ismételt megsértése a közvetlen oka. A német környezetvédelmi hivatal tavaly az összes mérőhely 60 százalékánál észlelte az egészséget károsító nitrogén-határértékek túllépését, amelynek következtében az Európai Bizottság eljárást indított Németország ellen. A kék matrica bevezetése különböző lehetőségeket adna az önkormányzatoknak a levegő minőségének javítására. Így például bizonyos zónákba csak a kevés szennyezőanyagot kibocsátó ill. újabb típusú (Euró 6-os szabványnak megfelelő) dízelautók hajthatnának be. Más lehetőség lenne (francia példára) páros napokon csak páros számra végződő rendszámú autók, páratlan napokon pedig csak a páratlan rendszámúak behajtását engedélyezni a védett területekre. Utóbbi megoldással nem tennének különbséget a kevés és sok szennyező anyagot kibocsátó járművek között, viszont nagyon egyszerűen és hatásosan be tudnák határolni a járművek számát. A rendelettervezet nem tenné mindenütt kötelezővé a behajtási tilalmat, szabad kezet adva így az önkormányzatok számára további lehetőségek kihasználására. Münchenben például szó van alternatív megoldásként az elektromos autók és kerékpárok vásárlásának támogatásáról és töltőállomás-hálózatok kiépítéséről. Berlin pedig erőteljesen szorgalmazza új típusú városi buszok további üzembe helyezését, amelyek segítségével bizonyos, nagy forgalmú utakon már sikerült a nitrogén- kibocsátást több, mint 10 százalékkal csökkenteni. A környezetvédelmi minisztérium rendelettervezete jelenleg a közlekedési minisztériumban fekszik, ahol hamarosan dönteniük kell gyakorlati végrehajtásáról.


2016. november 22.

A németek ma 30 százalékkal több csomagolási hulladékot okoznak, mint 20 évvel ezelőtt

plastic-bottles_1280A német környezetvédelmi minisztérium (Umweltbundesamt / UBA) megújított csomagolási törvénnyel (Verpackungsgesetz) szeretné a hulladékok újrahasznosításának arányát növelni Németországban. Barbara Hendricks miniszterasszony felszólította az élelmiszerkereskedelmet az újrafelhasználható csomagolásban forgalmazott italáruk arányának növelésére. A polcokon elrendezett italáruk palackjainak újrafelhasználását is szabályozó törvény megújuló tervezetében előírt megjelölések azonban csak akkor fogják céljukat elérni, ha mindkét változatot (a nem újrafelhasználható, Einweg mellett az újrafelhasználható, a Mehrweg-et is) árusítják. A törvénnyel ösztönözni kívánják a többnyire csak eldobható csomagolást választó fogyasztókat a Mehrweg csomagolású italok vásárlására, amelynek célja az egyre növekvő hulladékmennyiség meggátlása. A műanyag bevásárló szatyrok 2016 júliusában bevezetett díjkötelezettségének első tapasztalatai azt mutatják, hogy a népesség támogatja a műanyag hulladékok elkerülésére tett intézkedést és lemond az eldobható tasakok és szatyrok használatáról. A hulladékok elkerülésének leghatásosabb módja még mindig a Mehrweg. A kereskedelem azonban jelenleg a palackokban árult frissítő italoknak csak 26,9 százalékát, az ivóvíznek pedig csak 40,6 százalékát kínálja újrafelhasználható palackokban. Egy újrafelhasználható palack használatával azonban 40 darab, nem újrafelhasználható palack és doboz gyártását és eltakarítását lehet elkerülni. A minisztérium különösen fontosnak tartja az újrahasznosítható műanyaghulladék részarányának növelését, amely eddig csak kb. 40 százalék, nagyobb részét ma még egyszerűen elégetik. Céljuk a műanyag csomagolások 90 százalékának újrahasznosítása. Az UBA adatai szerint a csomagolási hulladékok mennyisége 1996 és 2014 között több, mint 30 százalékkal nőtt. A hulladékmennyiséget privát háztartásokban elsősorban az italok, élelmiszerek és háziállatok táplálékainak csomagolásai okozzák. Jóllehet ezek a termékek a fogyasztásra fordított kiadásoknak csak 12 százalékát teszik ki, de összességükben majd 68 százalékkal járulnak hozzá a privát háztartásokban előálló csomagolási hulladékhoz. A csomagolási hulladék erőteljes növekedésében komoly szerepet játszik az igényesen kialakított csomagolás sokrétűsége is: jó példa erre az ablaküveg vagy padlótisztító spray palackjának körülményesen elkészített szórófeje, amely automatikusan szükségtelen hulladékot produkál. A környezetet sokkal kevésbé károsító megoldást jelentenének hosszúéletű palackok stabil szórófejjel, amelyekhez a gyártók olcsó és környezetbarát utántöltő csomagolásokat ajánlhatnának. Ezzel a módszerrel vásárlóikat is jobban köthetnék egy bizonyos márkához. A csomagolási hulladék mennyiségének erőteljes növekedését ezenkívül demográfiai tényezők is befolyásolják. Egyre több szingli él főként a nagyvárosokban, az egyetemistáktól kezdve egészen a nyugdíjasokig. A lakosság ez a rétege szívesebben nyúl bevásárlásnál kisebb csomagolású és előreadagolt termékekhez, ami által fejenként számítva is több hulladék keletkezik. Szintén divatba jött mára, hogy egyre többen esznek házon kívül vagy otthonukba szállíttatnak megrendelt ételeket. A csomagolási hulladék mennyisége egyedül az elvihető pizza esetében 2000 és 2012 között 170 százalékkal, az elvihető kávé eldobható poharánál pedig ennek sokszorosára növekedett. De vannak sikert ígérő kísérletek is: Freiburg pl. az első német nagyváros, ahol hadat üzentek a papírpoharaknak. A “coffee to go” papírpoharakra kirótt, “Freiburg-Cup“-nak elnevezett  visszaváltási díjtól a belváros megtisztítását a szerteszét heverő poharaktól és az eltakarítási költségek csökkenését várják. A házon kívül előállított ételeknél a csomagolási hulladék mellett nagy mennyiségű élelmiszerhulladék is keletkezik. Ezek kb. egy harmadát egyszerűen a szemétbe dobják Németországban. Pedig ezeknek, az éttermekben, kávéházakban, falatozókban vagy pl. konferenciákon, vásárokon vagy akár a privát háztartásokban kidobott élelmiszereknek nagy része még élvezhető lett volna. Lásd ehhez a témához alábbi tájékoztatásunkat is: A hulladékok szétválasztásának rendszere Németországban


2016. november 11.

Haldoklik a német állami nyugdíj – az időskori elszegényedés drámai növekedése várható

geldboerse_640A német kormány a szegénység növekedését várja és nyomatékosan azt tanácsolja keveset keresőknek, hogy magánúton tegyenek valamit időskori anyagi ellátásukért. A most megjelent Alterssicherungsbericht 2016 (jelentés az időskori ellátás biztosításáról) alapján a jövőbeli nyugdíjasok ellátási szintje az elkövetkező években érezhető mértékben csökkenni fog. A német kormány ebben „jelentős kockázatot“ lát elsősorban az alacsony keresetűek számára és nyomatékosan rámutat az anyagi előregondoskodás fontosságára. Az időskori nyugdíj biztosításáról készített jelentését a munkaügyi minisztérium 4 évenként hozza nyilvánosságra. A dokumentumból kiviláglik, hogy idősebb emberek ellátásában még mindig a törvényes nyugdíj játssza a legfontosabb szerepet. 2015 elején Németország majd 17 millió polgára volt 65 évnél idősebb. Az ennek a generációnak kifizetett időskori járadékok majd háromnegyede az állami nyugdíjpénztárból származik. A jelentés szerint a mai nyugdíjasok jó része kielégítő ellátással rendelkezik. Sokaknak jár kiegészítő jövedelem, például majd egyharmaduk az üzemi időskori előregondoskodásból (Betriebsrente) 418 eurót bruttó kap havonta kézhez. Nagyok a különbségek A nyugdíjasok a nyugdíj mellett leggyakrabban kamatokból szereznek kiegészítő jövedelmeket. Ezek nagysága nyugaton házaspároknak havonta 282, egyedülállóknak 178 euró körül mozog. Ennél sokkal magasabbak a bérbeadásból származó jövedelmek. Nyugdíjas házastársak ezekből átlagosan havi 947 eurós kiegészítő jövedelemhez jutnak. A lakástulajdonnal rendelkezőknek sokkal több jövedelem áll rendelkezésére, mint a bérlőknek. A vizsgálat dokumentálja a jövedelmek egyre nagyobb különbözőségét. Egész Németországra érvényesen a férfiak mai átlagos, 1700 euró körüli nettó időskori jövedelmükkel majd 600 euróval többet kapnak kézhez, mint a nők. A hivatalnokok szintén átlagon felüli időskori jövedelmekkel rendelkeznek: 2300 eurós átlagos nettó nyugdíjuk jóval magasabb más nyugdíjrendszerek járadékainál. A munkás életükben önállóként, vállalkozókként dolgozottak ezzel szemben viszont 1000 eurónál alacsonyabb átlagos havi nyugdíjra számíthatnak Németországban növekszik az időskori elszegényedés  veszélye Aktuális sajtójelentések szerint Németországban 5,6 millió 55 évnél idősebb embert fenyeget az elszegényedés és az azzal járó társadalmi kirekesztettség. Az elszegénységtől és társadalmi kirekesztettségtől fenyegetettnek számítanak azok az emberek, akik az egész népesség közepes jövedelmének kevesebb, mint 60 százalékával rendelkeznek. Németország az idősebb emberek szegénységtől fenyegetettségében éppen csak a 23 százalékos európai szint alatt áll. Az északi országoknak ebben a tekintetben jobb a helyzete: Norvégiában, Izlandon, Finnországban, Hollandiában és Svédországban ez a szint 15 százalék körül mozog, viszont Görögországban a fenti  korosztálynak majd 36, Romániában 37, Bulgáriában pedig 41 százalékát fenyegeti az elszegényedés (Magyarország 28 százalékkal a középmezőnyben helyezkedik el). A baloldali pártok az egyre inkább láthatóvá váló időskori elszegényedés elleni intézkedések meghozatalát követelik és megfelelő koncepciók hiányát vetik a kormány szemére. Véleményük szerint a minimálbért legalább 12 euróra kellene emelni mégpedig kivétel nélkül minden dolgozó embernek. Szintén követelik az idősebb munkanélküliek erőteljesebb támogatását, ahelyett, hogy továbbra is leírnák őket, mint a társadalomnak haszontalan munkarőt. Foglalkoztatásukra jó megoldásnak tartják a nyilvános pénzekből finanszírozott közmunkákat. Emellett kiállnak az állami nyugdíj erősítése mellett, amibe beletartozna a nyugdíjszint felemelése legalább 53 százalékra (a jelenlegi 47,8 százalékkl  szemben). A nyugdíjszint (Rentenniveau) a 45 évig hozzájárulásokat fizetett,  átlagos keresettel rendelkező keresőnek nettó, adólevonások előtti nyugdíja a jelenlegi átlag munkabér viszonyában. A nyugdíjszint 2030-ig a maihoz képest várhatóan 20 százalékkal csökkenni fog.


2016. november 4.

Úgy tűnik mégis lesz valami a német autópálya díjból

highway_1280Minden jel arra mutat, hogy a 3 éve tartó viták és veszekedések után megoldást találtak a személyautókra érvényes autópályadíj bevezetését illetően Németországban és nyilvánvalóan sikerült megegyezésre jutni az ügyet eddig gátló EU-s bizottsággal. De a kompromisszumnak még sok nyitott kérdése van. Hogy áll jelenleg az ügy és mi várhat az autósokra? Erről az alábbiakban tájékoztatunk. Kérjük figyelembe venni: az autópályadíj még mindig csak tervezet. Ezért megvalósításának gyakorlati részleteiről a német sajtóban többfajta változat kering, amelyek a bevezetésig még többször megváltozhatnak. Az alábbiakat tehát érdemes fenntartással fogadni mindaddig, amíg a végérvényes szabályozások meg nem jelennek hivatalos forrásból. Kinek kell majd és mennyit fizetni?

A díjak érvényesek lesznek valamennyi, a német autópályákat (Autobahnen) és főutakat (Bundesstraßen) használó, 3,5 tonnás összsúlyú gépjárműre. A díj nagysága az autók életkorától, a motorizáltság mértékétől és a károkozó anyagok kibocsátásától függ majd. A díj fizetése alól felmentést nyernek a motorkerékpárok, az elektromos meghajtású autók továbbá súlyosan fogyatékosok, valamint a hadsereg, a rendőrség, a tűzoltóság és a mentőszolgálatok járművei. A német autótulajdonosoknak éves matricákat kell vásárolniuk, még akkor is, ha nem használják a távolsági országutakat. Az éves matrica átlagban 75 euróba, maximum pedig 130 euróba fog kerülni. Külföldi autósoknak 10 napra, 2 hónapra vagy egész évre érvényes matricákat terveznek, szintén a motor teljesítménye, a környezetvédelmi osztály valamint az üzemanyag fajtái után beosztva (a dízelmeghajtású autóknak többet kell fizetniük a benzineseknél). A német újságok különböző díjakról tudnak: a kisteljesítményű, kevés szennyeződést kibocsátó autók 10 napos matricái után esedékes 2,50 – 5 eurótól kezdve az évente maximálisan fizetendő 130 eurós díjakért nagyteljesítményű személyautók számára. A most létrejött kompromisszum alapján újdonság lesz a kedvező árú napi matricák bevezetése. Ezenkívül tervezik a foglalkozásuk miatt ingázók számára a kivételek engedélyezését határvidékeken. Hogyan kívánják visszatéríteni a német autósoknak a díjakat?

A német autósok számára az autóadón keresztül tervezett egy az egyben visszatérítést az Európai Bizottság nyomására megváltoztatták. Ennek alapján jobban figyelembe fogják venni az autók környezetre gyakorolt tulajdonságait, amiből kettő lehetséges megoldás adódhat: a német autósoknak megígért díjmentesség esetében a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó személygépkocsik nagyobb mértékű kedvezményekben részesülhetnek és a végén még több visszatérítést kaphatnának, mint amennyit az autópályadíjért kellett fizetniük. Lehetséges azonban olyan megoldás is, hogy a sok szennyező anyagot kibocsátó személyautók tulajdonosainak még a pályadíjra is rá kell fizetniük. Ez azonban ellenkezik a kormány koalíciós szerződésében megállapodtakkal, ezért a szociáldemokraták már ellenállást jelentettek be ellene. Hol lehet majd megvásárolni a matricát?

A német autósok a matricát a kirótt díj határozatával egyidőben postán fogják megkapni. Külföldi autósok a matricát vagy az interneten keresztül vagy benzinkutaknál vásárolhatják meg. A különböző színű matricákat a szélvédőkre kell felragasztani. Minden matricával ellátott járművet a gépjárművezetésért felelős hivatal nyilvántartásában fognak vezetni. Mikor vezetik be a matricát?

Ennek időpontja sok részletkérdés tisztázása miatt még várat magára. A Brüsszellel újonnan megállapodott kompromisszumba a parlamentnek (Bundestag) és a szövetségi tanácsnak (Bundesrat) is bele kell egyeznie. Emellett a tervezet műszaki megvalósítása is időbe fog kerülni. A német közlekedési miniszter szerint a bevezetésre ebben a parlamenti ciklusban már nem kerülhet sor. Az autópályadíj tehát legkorábban a 2017 őszén esedékes parlamenti választások után léphetne életbe. Hogyan fogják ellenőrizni a matricákat?

Az autósokat szúrópróbaszerűen kívánják ellenőrizni. Ezt a Bundesamt für Güterverkehr, a teherközlekedésért felelős hivatal hatáskörébe utalták, ők azok, akik a teherautók pályadíjait is ellenőrzik (BAG feliratot viselő kisbuszaikkal állandóan találkozhatunk a német autópályákon, általában külföldi kamionokat kísérve). A BAG munkatársai megállíthatnak minden autóst és a gépjárművezetésért felelős hivatal nyilvántartásából (KBA-Register) a helyszínen lekérhetik a díjfizetések igazolását. A fizetést elmulasztóktól a díjat és a büntetést (amelynek összege egyes források szerint 150 eurót az első és 390 eurót ismételt mulasztásnál – 260 euró büntetés plusz a 130 euró éves díj –  fog kitenni) azonnal behajtják, külföldi autósok ellen pedig behajtási eljárást indítanak. A törvény továbbá lehetővé teszi a járművek lefényképezését a díjat regisztráló hidaknál valamint az autók rendszámának összehasonlítását a nyilvántartásban szereplő adatokkal. Miért van Németországnak szüksége a személyautók autópályadíjára?

Németország kiterjedt autópálya és főút hálózatát az állam eddig adókból finanszírozta. Az utak karbantartása és kiépítése azonban milliárdokat emészt fel és az utak megterhelése – nem utolsósorban a nagymértékű átmenő forgalom hatására – folyamatosan növekszik. A pályadíjak Európa sok más országában megszokottak – autópályákra, alagutakra vagy hidakra. Ezt a trendet szeretné Németország is ezzel, a közlekedés infrastruktúráját elősegítő adóval követni. Az ebből származó bevételeket teljes mértékben a közlekedés költségvetésén belül kívánják beruházni. Mekkora bevételekre számít az állam az autópálya adóból?

A közlekedési minisztérium a költségek levonása után évi 500 millió eurós nagyságrendű bevételekre számít. Kritikusok ezt az összeget túlzottnak tartják és kifogásolják, hogy a viszonylag alacsony bevételek várhatóan jóval nagyobb bürokratikus ráfordításokat vonnak majd maguk után. Milyen ellenőrző rendszert terveznek bevezetni és mennyibe fog ez kerülni az államnak?

Az autópálya díj ellenőrzésének műszaki megoldására a német hivatalos szervek egész Európára kiterjedő versenypályázatot fognak kiírni. A rendszer felszerelésére automatákkal és kamerákkal 335 millió euró kívánnak felszabadítani az államháztartásból. (A teherautók pályadíjainak elszámolására már hosszú évek óta alkalmazott Toll-Collect rendszer ebben a formájában műszakilag jóllehet nem alkalmas személygépkocsikra, elvileg azonban hozzá lehetne igazítani.) Milyen a most kialkudott kompromisszum jogi helyzete?

Az eredeti elképzelések szerint az autópálya díjat fizető német autósokat az adón keresztül szerették volna tehermentesíteni. Ezt a megoldást azonban az EU a külföldi autósokra hátrányos, diszkrimináló kihatásai miatt elutasította. November elején viszont úgy tűnik sikerült olyan megoldásban megegyezni, ami az Európai Bizottságot is kielégíti. Néhány más európai állam, mint pl. Ausztria vagy Belgium viszont már bejelentette, hogy nagyon alaposan meg fogja vizsgálni a most kialkudott kompromisszumot és adott esetben el is kíván járni ellene. A személyautók autópálya-díjának bevezetésének várható ütemterve*

Az autópálya díj bevezetéséhez még további törvényes intézkedések szükségesek, amelyeket több német minisztériummal, ill. az Európai Bizottsággal is egyeztetni kell. Ezek közé tartoznak: – az infrastruktúra-használati díj (Infrastrukturabgabe) bevezetésének törvényes szabályozása – mentesítési határok (Freigrenzen) felállítása a gépjárművek adózásáról szóló törvény keretében (*2017. februári állás)


2016. november 1.

Youtube megszüntette a tiltó oldalakat

ss3146Elmúlt a csúnya, fekete tiltó oldalak és a szomorkodó piros szmájlik ideje a Youtube-on, vége a jogi huzavonának. Az amerikai videóportál és a német jogértékesítő társaság a Gema közötti, évek óta tartó viszálykodást rendezték. November 1-én mindkét fél bejelentette, hogy licenszszerződésben állapodtak meg, amelynek keretében Youtube illetékek fizetésére kötelezte magát a Gema felé. A megnézett videókként fizetendő illeték nagyságáról nem nyilatkoztak. A licenszszerződés kb. 70.000 zene- és szövegszerzőnek valamint kiadónak biztosít részesedést Youtube-on megjelentetett szellemi alkotásaik anyagi hasznából. A Gema kiállt amellett, hogy Youtube a tévéhez vagy a rádióhoz hasonlóan zenék lejátszásáért díjakat fizessen. Az időközben a Google leányvállalatává vált YT ezt sokáig nem volt hajlandó belátni. Ellenkezésüket azzal indokolták, hogy ők nem zeneszolgáltató csatorna és semmi közük az oldalaikra feltöltött zeneszámokhoz. Portáljuk csupán a felhasználóknak ad lehetőséget tartalmaik terjesztésére. A Gema Youtube-ot ennek ellenére 1,6 millió eurós kártérítésért perelte. 1.000, a Youtube-on megtalálható zeneszámot állítottak össze, amelyek minden egyes meghallgatásáért (letöltéséért) 0,375 eurócentet számláztak nekik. De a müncheni tartományi legfelsőbb bíróság  2016. januárjában elutasította keresetüket, ami után a Gema a Karlsruhe-ban ülésező szövetségi legfelsőbb bírósághoz fellebbezett. A licenszszerződés megkötésével hosszú évek óta tartó jogi viszálykodást sikerült megszüntetni. Kiegészítés: Youtube haladéktalanul megkezdte a tiltások feloldását. A tiltott videók nagy száma miatt azonban időbe telik, amíg minden újra látható lesz.


2016. október 20.

Óvodai helyhez nem jutott szülők perelhetnek keresetkiesés miatt

KindertagesstaetteKarlsruhe/Lipcse. Azok a szülők, akik a kívánságuknak megfelelő időpontban nem kaptak helyet kisgyermeküknek valamelyik napközi otthonos intézményben és emiatt csak később tudnak munkába állni kártérítésre jogosultak. Ezt a Karlsruhe-ban ülésező német legfelsőbb bíróság (Bundesgerichtshof / BGH) döntötte el csütörtökön. Az óvodai helyek biztosításáért felelős önkormányzatnak a bírói ítélet szerint azonban csak akkor kell fizetnie, ha a hiányosságokat saját maga okozta. A keresetet három lipcsei anyuka nyújtotta be. Röviddel gyermekük születése után igényt jelentettek be Lipcsében óvodai helyre az egy éves szülői szabadság (lásd itt is: A szülői szabadság) letöltése után. Ennek ellenére nem kaptak helyet és csak hónapok múltával állhattak újra munkába. Véleményük szerint a keresetkiesésért az önkormányzat felelős és kötelessége az elmaradt keresetüket kiegyenlíteni – mindhármójuknak összesen kb. 14.000 eurót. A bírói ítélet alapvető lehetőséget ad más szülőknek is ilyen irányú kártérítési igényeik perlésére, hiszen a legfelsőbb bíróság ítéletei egész Németországra érvényes ítélkezési gyakorlatot jelentenek. További, idevágó tájékoztatásunk:Mit lehet tenni, ha nem kap helyet a gyerek az óvodában?


2016. október 7.

A német kormány korlátozni kívánja az EU-s külföldiek jogosultságát a szociális támogatásokra

A kormány szándéka szerint jogosultságot a támogatásokra a Németországban élő, de nem dolgozó EU-s polgárok legkorábban 5 éves itt-tartózkodás után kaphatnának. A német munkaügyi hivatal a Bundesagentur für Arbeit adatai szerint idén majd 440.000, más EU-s országból származó, Németországban bejelentett polgár vette igénybe a szociális törvénykönyben lefektetett támogatásokat, magyarul a II. számú munkanélküli támogatást, ismertebb nevén Hartz IV -t. A kedvezményezettek legnagyobb csoportját lengyel állampolgárok alkotják 92.000-en, őket követik az olaszok (71.000), a bolgárok (70.000), románok (57.000) és görögök (46.000). A kedvezményezettek jó része azonban nem munkanélküli. Sokan közülük azonban olyan keveset keresnek, hogy az államnak kell feljavítani keresetüket ezekkel a támogatásokkal. Az ilyen módon támogatottak között feltűnően sok a bolgár és a román. A törvény tervezete szerint ki fogják zárni mind a Hartz IV, mind a szociális segély támogatásaiból azokat az EU-s polgárokat, akik Németországban nem dolgoznak vagy korábban végzett munkájuk alapján nem szereztek jogosultságot a társadalombiztosítás támogatásaira. A jövőben csak azok kaphatnak támogatást, akiknek sikerült az elmúlt 5 évben állami segítség nélkül megerősíteniük élethelyzetüket Németországban. A törvény megszigorítását egyrészt az önkormányzatok követelik már régóta, hiszen a támogatásokat nekik kell fizetniük, ami milliárdos kiadásokat jelent a költségvetéseikben. A rendelkezésnek van azonban egy másik szándéka is: a szigorításoktól a “szociálturizmus” megfékezését remélik, hiszen ezentúl sok bevándorló számára már kevésbé lesz csábító Németország. A törvénytervezetet október 12-én elfogadta a kormány, megkezdheti útját az engedélyeztetéshez (a német törvényalkotásról további tájékoztatás itt olvasható: A német törvényhozás).


2016. szeptember 14.

Jön a rugalmas nyugdíj, a Flexi-Rente

31621788 - senior happy casual caucasian handyman working at diy workshop with tools, belt, wearing gloves. smiling. A Flexi-Rente a koalíciós kormánypártok 3 éves, kemény tárgyalások eredményeként elkészített törvénytervezete, ami a mai napon kerül a kormány asztalára és sok szakértő szerint már rég esedékes irányadója lehet a kormány jövőbeni nyugdíjpolitikájának. A kormánypártok elsősorban a részleges nyugdíjat kívánják vonzóbbá tenni. Ezt ugyanis ezidáig merev és áttekinthetetlen szabályozásai miatt nagyon kevesen vették igénybe. A részleges nyugdíj keretében az érintettek ezután 63 éves koruktól kezdve a részleges foglalkoztatást (Teilzeitarbeit) összeköthetik az előrehozott részleges nyugdíjjal (Teilrente). Ezzel évente maximum 6.300 eurót kereshetnek a nyugdíjukhoz, levonások nélkül, kiegészítőleg. Aki ennél többet keres, annak a fenti keresetéből 40 százalékot levonnak. Sok idősebb embernek ez a megoldás anyagi javulást hozhat az eddig alkalmazott három, nagyon mereven szabályozott csökkentési lépcsővel szemben. Idősebb munkavállalók általában már nem kívánnak (vagy nem tudnak) teljes erőbedobással dolgozni, legtöbbjüknek elég lenne a munkaidő fele is. Az új törvény ebben is támogatná őket. A koalíció azoknak az embereknek is érdekesebbé kívánja tenni a tovább folytatott munkát, akik már elérték a törvényes nyugdíjkorhatárt. Aki nyugdíjasként a jövőben valahol dolgozik, annak emelkedik a nyugdíja is. Ennek feltétele, hogy a dolgozó nyugdíjas továbbra is fizesse a hozzájárulásokat a nyugdíjbiztosításba. Erre ezeddig nem volt lehetőség. Szintén tervezik annak lehetőségét, hogy korábbi időponttól kezdve lehessen hozzájárulásokat befizetni a nyugdíjbiztosításba, amelyek fékezhetik az idő előtti nyugdíjba menetellel járó levonások mértékét. A jövőben jobban megéri a munkaadók számára is a nyugdíjkorhatárt elért emberek foglalkoztatása. A cégek számára megszűnik a munkanélküli biztosítás hozzájárulásának eddigi, a munkaügyi hivatal felé kötelezett fizetése. A fizetési kötelezettség felfüggesztését egyelőre 5 évre kívánják korlátozni. Fizikai állapotuk romlása miatt sokan már ma sem érik el a normális nyugdíjkorhatárt. A politika ezért a Flexi-Rente új törvényében különösképpen szorgalmazza a megelőzést és a rehabilitációt, például foglalkozásoktól függő speciális egészségügyi kivizsgálások keretében. A német szakszervezetek azonban még ezeket a tervezett intézkedéseket sem tartják kielégítőnek. Véleményük szerint a politikának még többet kellene tennie az emberi szervezetet különösen megterhelő ágazatokban dolgozókért. A Flexi-Rente törvényt 2016. október 21-én elfogadta a német parlament, a Bundestag. Ha a Bundesrat, a Szövetségi Tanács is beleegyezését adja, akkor a törvény egyes részeiben már 2017 elején életbe lép, a részleges nyugdíj pedig júliustól várható.


2016. július 24.

Álhírek terjesztése a közösségi médiában és azok kihatásai

polizei.heliA német rendőrség keményen el fog járni azokkal szemben, akik a müncheni ámokfutó merényletével kapcsolatban valótlan tartalmú híreket terjesztettek el a szociális médiában. A közösségi hálókban (facebook, twitter, stb.) számos hamis tartalmú jelentés terjedt el a müncheni merénylettel kapcsolatban. A rendőrségnek hihetetlen sok többletmunkát okozott utána járni a valótlan bejelentéseknek és híreszteléseknek. Ezért bejelentették: el fognak járni mindazokkal szemben, akik a valótlan állításokat terjesztették. Az ügyek kivizsgálását máris megkezdték. Aki hamis riasztásokat okoz, az a büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch) 145. paragrafusa alapján büntetőjogi intézkedéssel sújtható. Rendőri intézkedést kiváltó hamis riasztásért egy évig terjedő szabadságvesztés vagy pedig pénzbüntetés jár.


2016. július 24.

A német kereskedelmet július 24-től törvény kötelezi az elhasznált elektromos háztartási gépek visszavételére

21989316 - modern electronic waste for recycling or safe disposal, any logos and brand names have been removed. great for recycle and environmental themes. A háztartásokban használt elektromos és elektronikus gépek hulladékait ezideig az önkormányzatok erre a célra kialakított lakossági hulladékgyűjtő helyein (Wertstoffhof) lehetett ingyenesen leadni. A német környezetvédelmi minisztérium 2015 végén hozott törvénye (az ún. “Elektrogesetz 2“) türelmi időszak után 2016. július 24-től kötelezi az elektromos készülékeket forgalmazó kereskedőket háztartásunkban használt kisebb villamos gépek korlátozások nélküli visszavételére, új, nagyobb méretű elektromos gépek vásárlásánál pedig a régi, kiszolgált gépek visszavételére. Mi számít elektromos gépnek? A háztartási kisgépekhez tartoznak: a legtöbb elektromos konyhai eszköz, a mobiltelefonok vagy a borotvakészülékek. A nagy, tartós háztartási gépekhez tartozik pedig minden más, ami nagyobb egy mikrohullámú sütőnél. A háztartásunkban használt, kábelen keresztül vagy akkumulátorral, elemmel működtetett elektromos termékeket pedig nem dobhatjuk ki csak úgy egyszerűen a szemétbe. Ezidáig a fogyasztók kiszolgált villamos berendezéseiket vagy leadták az önkormányzati gyűjtőhelyeken vagy pedig szelektált, nagy terjedelmű hulladékként (Sperrmüll) elszállíttatták. Az új törvény értelmében ha a gép 25 centiméternél kisebb, akkor azt új gép vásárlása nélkül is vissza kell venni, nagyobb gépek vásárlásánál pedig a régit is ugyanannak az üzletnek kell visszavennie, függetlenül attól, hogy azt korábban hol vásárolták. 400 négyzetméternél nagyobb eladótérrel rendelkező kereskedők ezentúl kötelesek visszavételi helyeket berendezni és ezeket a használt gépeket nyilvántartó alapítványnak bejelenteni. Ez érvényes az online forgalmazott elektromos eszközökre is. Az újonnan berendezett visszavételi helyeknek július 24-től rendelkezésre kell állniuk. Mennyire vannak a kereskedők felkészülve az új törvényre?

Az új villamossági törvény nem jelent kihívást a nagy kereskedelmi láncoknak, mint a Saturn-nak vagy a MediaMarkt-nak. Ők ugyanis már évekkel ezelőtt bevezették önkéntes visszaváltó rendszerüket villamos készülékekre. Ez az ügyfeleik számára ingyenes és nagy számban igénybe is veszik. Sok, kisebb kereskedő azonban még ma, fél éves átmeneti időszak után sincs tisztában a teendőkkel és nincs felkészülve a rá váró feladatokra. A törvény sajnos nem mindent tisztáz egyértelműen, ami megnehezíti alkalmazását a gyakorlatban. Az sem segít, hogy a kereskedők különböző hivataloknál megtett rákérdezéseikre egymástól eltérő válaszokat kapnak. Ennek ellenére valamennyi kereskedőnek nyilvántartásba kell vetetni magát az illetékes hatóságnál. Németországban jelenleg 6.500 gyűjtőhelyet tartanak hivatalosan nyilván. Ezek valóságos számáról azonban senki nem tud felvilágosítást adni. Ezért nem lesz könnyű azokat a kereskedőket felkutatni, akik nem tartják be a visszavételi kötelezettséget. A hivatalos szervek ennek ellenőrzésére megfelelő személyzet hiányában egyelőre nem képesek. Ami pedig azzal járhat, hogy a tisztességes kereskedők húzzák a rövidebbet: hiszen a visszavett berendezések tárolása és kezelése jelentős anyagi és személyzeti többletköltséggel jár. A visszaélések megelőzésére az országos környezetvédelmi hivatal 100.000 euróig terjedő pénbüntetéseket helyezett kilátásba. A megelőzéshez hozzátartozik az is, hogy a hivatal a nyilvántartásban szereplő kereskedőket a fekete bárányok beárulására buzdítja. Ez viszont nem tetszik a fogyasztóvédőknek, akik rosszalják, hogy a törvények betartását egymás beárulásának támogatásával kívánják biztosítani. Úgy tűnik tehát, hogy megint olyan intézkedés született, amely továbbra is sokáig foglalkoztathatja mind az érintetteket, mind a törvényhozást. Hogy a fogyasztóknak mennyivel lesz könnyebb így megszabadulni elhasznált gépeiktől az pedig majd kiderül. Ők csak nyerhetnek az ügyön. Hogyan működik az elhasznált gépek visszaadása online kereskedőnél?

A törvény szerint az online kereskedő köteles új készülék vásárlásakor az ügyféllel közölni, hol adhatja vissza elhasznált gépét, mégpedig elfogadható távolságban. Ennek biztosítására az online kereskedőknek lehetséges partnerszerződéseket kötni más, hagyományos kereskedelmi szolgáltatókkal, ezen felül különféle bónuszokkal is csalogathatják a fogyasztót, hogy hajlandó legyen mozdulni. Nagyobb méretű elektromos háztartási gépek visszavételét az újonnan vásárolt gép átadásának színhelyén is megszervezhetik, például házhoz szállítás esetében az ügyfél ajtajában. Ez ugyanúgy működik, mint ahogy az a hagyományos kereskedelemben megszokott. Az ügyfélnek előzetesen közölnie kell, hogy használt gépét el szeretné szállíttatni. Ami ezekben az esetekben még nem világos, mert a gyakorlat még nem igazolta: hogy mennyire működik ez a megoldás és milyen mértékben fogják ezt az online kereskedők alkalmazni? Pillanatnyilag még azt sem tudja megmondani senki, hogyan működik a háztartási kisgépek visszavétele online vásárolt készülékek esetében. Ezeket a nyitott kérdéseket a gyakorlatból nyert tapasztalatok alapján lehet majd megválaszolni, ill. kijavítani, ha szükséges. Fogyasztóvédők azt tanácsolják, hogy mindazok az ügyfelek, akik nagy, nehéz súlyú háztartási gépeiket nem tudják (vagy nem akarják) a gyűjtőhelyekre maguk elvinni már az új készülék vásárlása előtt egyezzenek meg a kereskedővel a használt gép elvitelében. Háztartási kisgépek esetében pedig visszavételi utalványok (Retouren-Gutscheine) lehetőségeit ajánlják. Ebben az esetben a postaköltségeket a kereskedőnek kell állni, a készülék becsomagolásának költségeit pedig a vásárló fizeti. Lásd ehhez a témához alábbi tájékoztatásunkat is: A hulladékok szétválasztásának rendszere Németországban


2016. július 18.

A német állam újfajta családi támogatás bevezetését tervezi fiatal szülőknek

family-457235Németországban az állam már most is sokfajta segítséggel támogatja a gyermekes családokat. Ezek közé tartozik pl. az Elterngeld, a szülői támogatás, amelyet a szülők gyermekük születése után 14 hónapon keresztül vehetnek igénybe és ami kb. kétharmadában pótolja a kiesett jövedelmet. A részmunkaidőben (Teilzeitarbeit) dolgozó szülőknek vezették be 2015. július 1-én az Elterngeld Plus-t azzal a céllal, hogy kiküszöböljék vele azokat a hátrányokat, amelyeket a normális Elterngeld jelentett az így dolgozó szülőknek. Megtörténhetett ugyanis mindaddig, hogy a részmunkaidőben dolgozók a támogatás egész időszakára egyharmaddal kevesebb szülői támogatást kaptak, mint azok, akik nem dolgoztak. Az Elterngeld Plus bevezetése megoldotta ezt a problémát. A fiatal német családokban manapság általában az apuka dolgozik teljes munkaidőben, az anyuka vagy részmunkaidős vagy nem dolgozik: ez a valóság még akkor is, ha sokan ezt másként szeretnék látni. A családügyi minisztérium megbízásából végzett tavalyi felmérés szerint minden harmadik apukának és az anyukák 19 százalékának túl kevés ideje jut gyermekeire. A fiatal szülők többsége van azon a véleményen, hogy a gyermeknevelésre / háztartásra valamint a munkára fordított időt fele-fele arányban kellene felosztani. Manuela Schwesig asszony, német családügyi miniszter felismerte: sok fiatal szülőnek egyszerűen nincs ideje teljes erőbedobással végzett munkája mellett ugyanakkora figyelmet fordítani a gyermeknevelésre. A miniszterasszony tervei szerint a fiatal szülőknek kevesebbet kellene dolgozniuk és ennek kiegészítéseként állami támogatásban részesítenék őket. A családi támogatás (Familiengeld) keretében minden olyan együtt vagy egymástól külőn élő szülő, aki heti munkaidejét önkéntesen 32-36 órára csökkentené 2 éven keresztül szülőnként havi 150 eurót kapna 8 évesnél fiatalabb gyermeke gondozására. Az egyedülálló szülőknek pedig a teljes összeg (300 euró) járna a gyermek nevelése után. A családi támogatás bevezetése előreláthatólag kevesebb, mint 1 milliárd euróval terhelné meg az államkasszát. Amíg azonban ezekből a tervekből valóság lehet, addig még sokat fognak erről vitatkozni a pártok képviselői egymással a Bundestag-ban, a német parlamentben. Az ellenzék máris kételyeket jelentett be az intézkedés hatásosságát illetően. Lásd ehhez a témához alábbi tájékoztatásunkat is: A szülői támogatás – Elterngeld


2016. július 7.

Megszigorították a nemi erőszakért járó büntetéseket

15252303 - strong man holding face of beautiful desperate woman cryingA Bundestag, a német parlament jelentősen megszigorította a német büntető törvénykönyv (Strafgesetzbuch) nemi bűncselekményekkel kapcsolatos 177. paragráfusának büntetőjogi szabályozását, amelynek következményeként a nemi erőszak tényállása egyszerűbben büntethető. Az ebben elismert alapelv – “Nein heißt Nein” – („a NEM mindig azt jelenti, hogy NEM“) szerint a jövőben tehát nem csak az követ el bűncselekményt, aki a szexet erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel kikényszeríti – már az is bűncselekménynek fog számítani, ha a tettes (általában a férfi) túlteszi magát az áldozat (általában a nő) felismerhető ellenkezésén, elutasításán, amihez az áldozatnak a jövőben elegendő kimondania, hogy: NEM. A szexuális erőszakért pedig 5 évig terjedő szabadságvesztés jár. A jövőben ezen felül büntetni fogják azt is, ha valaki csoport névtelen tagjaként követ el szexuális túlkapásokat (amihez ezentúl a támadásokon kívül a „Grapschen“ a fogdosás, tapogatás is hozzá tartozik). Ilyesmikért a jövőben a csoport minden tagját felelősségre fogják vonni. A törvény megváltoztatásának egyértelmű célja: az áldozatok elszenvedett fájdalmainak és megaláztatásának erősebb elismerése, ami sok nőt bátoríthat szexuális önrendelkezési jogának megerősítésében. Az erőszakos nemi cselekedetek elítélését eredetileg csak enyhe módon kívánták megreformálni. A szilveszter éjszakáján Kölnben történtek (2015/16 szilveszter éjszakáján Kölnben és több más német városban – szemtanúk szerint elsősorban észak- afrikai arab országokból érkező – fiatal férfiak tömegesen zaklattak, fogdostak és megloptak nőket és lányokat) vagy egy német modell nagy port felvert megerőszakolása azonban nyílt társadalmi vitát indított a német közvéleményben a nők és a férfiak viszonyáról, ami szintén hozzájárult a törvény megszigorításához. A megváltoztatott 177-es paragráfus kihatással lesz a külföldiek tartózkodását szabályozó törvényre is: szabadságvesztéssel járó vagy fiatalkorúakra alkalmazott büntetések meggyorsítják a tettesek kiutasítását az országból. A törvénymódosítást a képviselők egyhangúan szavazták meg. Maga a törvény (gyorsított engedélyeztetési eljárás keretében) előreláthatólag ősszel lép érvénybe.


2016. május 11.

A német kormány ismét szabad utat ad a nyilvános WLAN (wifi) hálózatok felelősség nélküli használatának

wlanA jelenleg érvényes televízióműsorterjesztő szolgáltatások törvényének (Telemediengesetz) megreformálásáért folytatott kemény viták után a koalíció szabad utat adott a magán WLAN hálózatok üzemeltetőinek csatlakozási pontjaik (Hotspots) minden további felelősség nélküli, nyilvánosan használatára. Mit jelent ez a gyakorlatban? A jelenleg érvényes törvény szerint Németországban ( a világon meglehetősen egyedülállóan) minden, a wifi hálózatát idegeneknek, nyilvánosan rendelkezésre bocsátó magánszemély vagy kereskedelmi szolgáltató jótállásra van kötelezve a hálózatát használók cselekedeteiért. Tehát ha azok oda kapcsolódva illegális tevékenységeket folytatnak (pl. zenét vagy filmeket töltenek le az internetről) akkor a törvénysértésért a csatlakozási pont gazdáját terheli a felelősség. Ezt a felelősséget a német jog egy csodálatos kifejezéssel, a Störerhaftung-gal határozza meg, ami alatt rendzavaró felelősségét ért. A rendzavaró lehet cselekvéseket, állapotokat egyedül vagy másokkal együttesen zavaró jogi személy és felelősségét a polgári törvényköny 1004. paragrafusa valamint a közigazgatási jog szabályozza. Ennek alapján minden olyan jogi személyt, aki védett javak megsértéséhez – anélkül, hogy tettes vagy résztvevő lenne – akarattal vagy okozatilag hozzájárul fel lehet szólítani mint rendzavarót (megfelelő büntetések kiszabásával) a jogsértés megszüntetésére. Az internetes rendzavarások felderítése és megbüntetése az írásbeli figyelmeztetésekre (Abmahnungen) szakosodott ügyvédi irodák létének alapjai. A parlament illetékes munkacsoportjai azonban időközben meg tudtak egyezni a fenti intézkedések a megváltoztatott törvénytervezetből való törléséről és ezzel a világon sehol másutt nem található, értelmetlen Störerhaftung végleges eltörléséről. Ebben az elhatározásban fontos szerepet játszott az Európai Bíróság főállamügyészének egy hasonló esetben alkotott szakvéleménye, amelynek alapján az ingyenes wifi csatlakozást kínáló magánszemélyek ill. vállalkozók nem vonhatók felelősségre azért, amit a felhasználók művelnek a hálóban. A mindenki számára szabadon használható wifi számára végre megnyílik az út és a wifi hozzáféréseket rendelkezésre bocsátó privát személyeknek vagy vállalkozóknak, mint például szálloda- vagy étteremtulajdonosoknak már nem kell félniük a felelősségtől. A törvényváltozás (egyébként idén őszre várható) életbe lépésétől kezdve mindenféle eddig érvényes műszaki korlátozástól (mint például a jelszóval levédett hozzáférés) mentesen felajánlhatják hálózatukat nyilvános használatra.


2016. május 11.

A német koalíció a munkaerő-kölcsönzés és a vállalkozási szerződések új szabályozásában egyezett meg

workingA kereszténydemokrata unió és a szociáldemokraták kedden este befejezték hónapok óta tartó huzakodásukat a munkavállalók védelméről. A jövőben világos rendszabályok lesznek érvényben a munkaadók és munkavállalók számára a munkaerő-kölcsönzéssel (Leiharbeit) és a vállalkozási szerződésekkel (Werkverträge) kapcsolatos visszaélések megakadályozásának érdekében.   A megbeszélések eredményei röviden összefoglalva: Részmunkaidős ideiglenes és munkaerő-kölcsönzéses foglalkoztatás (Zeit- und Leiharbeit): az érintetteket a jövőben legfeljebb 18 hónapig lehet kikölcsönözni más cégeknek. Ezt a határidőt törvénybe is kívánják foglalni. Kivételek: munkaadóknak és munkavállalóknak lehetőségük lesz kollektív szerződések keretében ezen a maximális kikölcsönzési határidőn túlmenni, pl. 24 hónapig. Ami újdonság: kollektív szerződésekhez nem kötött cégek alkalmazhatnak szerződéses védzáradékokat felső határ megszabása nélkül is: a 24 hónapos felső határtól nekik akkor lehet majd eltérni, ha a kollektív szerződésen alapuló vállalati megállapodásban ettől eltérő felső határt kifejezetten meghatároznak. Mindenkinek egyforma fizetés jár: a Zeitarbeiter-eknek 9 hónap után a törzsgárda fizetésének megfelelő bért kell fizetni (“Equal Pay“). Sztrájktörők: a cégek a jövőben Leiharbeiter-eket nem használhatnak sztrájktörésre. Őket sztrájk idején csak akkor lehet munkába fogni, ha biztosított, hogy nem olyan feladatokkal látják el őket, amelyeket addig sztrájkoló kollégáik láttak el. Vállalkozási szerződések: ezeknél el akarják választani mikor állnak fenn ilyen szerződések körülményei és mikor érvényes a normális munkaviszony. A vállalkozási szerződésekkel egyes cégek más cégeknek adnak át információtechnológiai, élelmezési vagy takarítási szolgáltatásokat. A szakszervezetek állásfoglalása szerint sok cég ezeket a szerződéseket, valamint a Zeitarbeiter-eket a bérszínvonal alacsonyan tartására és a szociális normák csökkentésére használja. Ezzel ellentétben a munkaadók a vállalkozási rugalmasság korlátozásától félnek az új intézkedések életbe lépését követően. Mikor jönnek az új szabályozások? A Zeitarbeit reformja egyelőre törvénytervezet, amelynek végig kell járnia a német törvényhozás lépcsőit mire életbe léphet. Ez pedig nem megy máról-holnapra. A német média idejében tájékoztatni fogja a közönséget a bevezetés pontos időpontjáról.


2016. április 28.

Németország drasztikusan csökkenti az EU-s külföldiek szociális segélyét

almoseAndrea Nahles német munkaügyi és szociális miniszter komoly mértékben korlátozni kívánja az EU államaiból származó külföldiek igényjogosultságát a szociális segélyre. Az Európai Unió állampolgárait a jövőben ki fogják zárni a Hartz-IV (a munkanélküli támogatás II. fokozata, lásd itt is: A Hartz IV, a munkanélküli támogatások reformja) és a szociális segély (Sozialhilfe) támogatásaiból abban az esetben, ha nem Németországban dolgoznak vagy nem szereztek maguknak előzetes németországi munkával jogosultságot a társadalombiztosítási támogatásokra.  A munkaügyi minisztérium idevágó törvénytervezete elkészült és megkezdheti a törvényalkotási eljárást (Lásd ehhez alábbi tájékoztatásunkat is: A német törvényhozás) Az intézkedés lényege: EU-s állampolgárok a törvény életbe lépése után csak akkor szereznek jogot a német társadalombiztosítás támogatásaira, ha legalább 5 évet töltöttek Németországban állami segélyek igénybe vétele nélkül. Ezzel a magasra állított mércével kívánják megfékezni a szociálturizmust. A miniszterasszony ezzel az új szabályozással a német szociális bíróság (Bundessozialgericht) 3 hónapja hozott ítéletére reagál. A bíróság két ítéletében döntött úgy, hogy EU-s államok polgárai legkésőbb hat hónapos németországi tartózkodás után jogosultságot szereznek a német szociális segélyre. Az ítélet nagy felzúdulást keltett az önkormányzatoknál (akiknek a szociális segélyek fizetése hatáskörükbe tartozik), mert ezzel a kiadásaik milliárdos nagyságrendű növekedésétől tartanak és most a törvényhozástól várják a probléma megoldását. A miniszterasszony szükségét érzi az (egyébként is súlyosan eladósodott) önkormányzatok megsegítésének. Véleménye szerint nem elfogadható, hogy EU-s polgárok csak a jobb társadalombiztosítási szolgáltatások miatt költöznek másik tagállamba, annak ellenére, hogy hazájuk is rendelkezik megfelelő szociális rendszerrel. A támogatásokból a törvény életbe lépésével kizárt EU-s polgárok számára a törvénytervezet szerint egyszer adható áthidaló támogatást (Überbrückungsleistungen) vezetnek be. Ennek alapján az érintettek legfeljebb 4 hetes időtartamra kaphatnak támogatást alapvető szükségleteik (étkezés, szállás, test- és egészségápolás) fedezésére. Ezzel egyidőben a német állam kölcsönt ad nekik a hazautazásra, ahol azután szociális segélyt igényelhetnek. A német kormány a tövényváltozástól az EU-s polgárok szociális segélykérelmeinek csökkenését ill. tartósan alacsonyan tartását várja.


2016. április 25.

2016. július 1-től jelentősen emelkednek a nyugdíjak Németországban

rentner3Sok nyugdíjas számára ez a nyugdíjemelés azonban adózási problémákat fog okozni, mert a nyugdíjuk idén gyorsabban növekszik, mint az adómentes létminimum. 2016-tól további 160.000 németországi nyugdíjas lesz köteles adót fizetni nyugdíja után. 2016. júliusától az állami nyugdíjak nyugaton 4,35, keleten 5,03 százalékkal emelkednek. Ennek alapján az ország nyugati felén élő nyugdíjas havonta átlagban kb. 57 euróval, a keleten élő pedig 61 euróval többet kap kézhez. A ledolgozott munkás évek után járó időskori nyugdíj ezzel idén oly mértékben emelkedik, mint az elmúlt 23 évben egyszer sem. Az utóbbi évekre inkább a nyugdíjak befagyasztása volt jellemző. A nyugdíj emelését a jó gazdasági helyzet és a foglalkoztatottak számának emelkedése a német munkaerőpiacon (akik társadalombiztosítási hozzájárulásaikkal tudvalevőleg az állami nyugdíjakat is finanszírozzák) teszik lehetővé. A nem várt ajándéknak azonban hátulütője is van a nyugdíjasok számára: a nyugdíj az egész 2016-os évre számítva (nyugatot nézve kb. 382 euróval) sokkal erőteljesebben növekszik, mint a nyugdíjasok adózástól mentes jövedelmének (nyugdíjának) része, ami 2016-ban 180 euróval 8.652 euróra nő. Ezáltal (a német pénzügyminisztérium becslése szerint) legalább 160.000 nyugdíjas fogja átlépni újonnan az adómentes jövedelemhatárt és köteles 2016-ban jövedelemadó-bevallást benyújtani valamint adózni az állami nyugdíj és minden további jövedelme (pl. a kiadott bérleményekből származú jövedelmek) után. Ez minden, Németországban állami nyugdíjat kézhez kapó nyugdíjast érint: a külföldön élőket is. A statisztika szerint 2014-ben Németországban 20,6 millió nyugdíjast tartottak nyilván. Közülük az adóbevallás benyújtására kötelezett nyugdíjasok száma 2017-re előreláthatólag el fogja érni a 4,4 milliót. A német állam jövőre kb. 720 millió eurós többletjövedelemhez jut ezekből az adókból. Miután a nyugdíjak idei emelése azonban 12,7 milliárd euróba kerül, ezért a kiegészítő adózás végeredményben nem sokat nyom a latban. A német nyugdíjak megadóztatását 2005-ben kezdték és az adók emelését, lépésről-lépésre, 2040-ig tervezik. Az adóemelések évről évre egyre több olyan nyugdíjast érintenek, akik jövedelmük miatt túllépik az adómentességi határt.


2016. április 13.

A német kormány ma törvénytervezetet fogadott el az automatikus vezetés szabályozásáról

autodriveEzzel a közúti forgalomról szóló Bécsi Egyezmény legújabb változásait kívánják a közúti forgalomba áttenni. Konkrétan az automatizált vezetői rendszerek műszaki előírásainak egyeztetéséről van szó. Ennek alapján a rendszereket úgy kell kialakítani, hogy a vezető azok funkcióit minden időben ki tudja kapcsolni ill. saját beavatkozással felül tudja bírálni és befolyásolni. Emellett az ENSZ európai gazdasági bizottságának műszaki előírásait is be kell tartani. A törvénytervezet egyre több automatizált vezetői rendszernek kíván szabad utat adni egyre több vezetési feladat önálló átvételéhez. A német kormánynak érdekében áll az automatizált és összekapcsolt vezetés minél előbbi átvitele a gyakorlatba. Az 1968-ban az UNO által kezdeményezett Bécsi Egyezmény a közúti közlekedés sok alapvető kérdését szabályozza, meghatározva olyen fontos fogalmakat, mint „vezető” vagy „autópálya”. Az egyezmény legutóbbi, 2014. márciusából származó megújítása óta engedélyezettek olyan rendszerek, amelyek járművek vezetését képesek befolyásolni – feltéve, hogy a jármű vezetője azokat minden időben tetszés szerint ki tudja kapcsolni vagy azok tevékenységét befolyásolhatja. A német közlekedési minisztérium közben már az egyezmény további változtatásán dolgozik. Többek között ki szeretnék a „vezető” meghatározását annyiban kibővíteni, hogy annak a jövőben a járművet teljes mértékben ellenőrző automatizált rendszerek is megfelelhessenek.


2016. április 6.

A német kormány ma dönt a kényszerprostitúciót igénybe vevő ügyfelek megbüntetését tervező törvényről

Azok a férfiak, akik személyes vagy anyagi kényszerhelyzetben vagy tehetetlen helyzetben lévő nők szexuális szolgáltatásait veszik igénybe a jövőben 3 hprosti1ónaptól 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethetők. A német törvényhozás ezzel az intézkedéssel EU-s irányvonalat követve kíván gátat szabni az emberkereskedelemnek. Ez a szabályozás a vitatott prostitúciós törvény megújítását kívánja szolgálni. Annak értelmében megbüntetik mindazokat a férfiakat akik kényszerhelyzetben lévő nők szexuális szolgáltatásait veszik igénybe – például olyanokét, akiket stricik kényszerítettek prostitúcióra. Az eddigi törvény csak a striciket bünteti, a kuncsaftokat nem. A tervezett paragráfus azonban ajánl a kuncsaftoknak kiskaput is: ha tudomásukra jut, hogy az általuk igénybe vett prostituált kényszer hatására cselekszik és emiatt feljelentést tesznek mégpedig önkéntesen akkor nem vár rájuk büntetés. Ennek feltétele azonban az, hogy a tettet a feljelentés időpontjában még nem fedezték fel hivatalos szervek. A magas büntetéssel az akarják elérni, hogy az emberek felismerjék: az emberkereskedelem súlyos bűncselekmény nem pedig jelentéktelen szabálysértés. A hivatalos szervek azonban azzal is tisztában vannak, hogy a törvény egymagában nem fogja megszüntetni az emberkereskedelmet. Hiszen a bűncselekmény tényállásához a kuncsaftokra rá kellene bizonyítani: tudtak arról, hogy a prostituáltat kényszerítették erre a „munkára”. Ezt bizonyítani azonban nagyon nehéz lesz. Német politikusok azonban számolnak azzal, hogy az újítással komolyan zavarni fogják a kényszerprostitúció üzletét. Hiszen a magas büntetések tudatában sok férfi komolyan meggondolja kivel adja össze magát. A szexmunkásnők viszont bírálják a törvény kiterjesztését. A szervezett emberkereskedelem és kizsákmányolás áldozatait nem valahol Kelet- Európában rabolják el azért, hogy itt Németországban pincékbe zárva tartsák őket. Sokkal inkább állandó lelki terrornak, kényszernek vannak kitéve, amelyen az sem sokat segít, ha a hivatalok keresik velük a kapcsolatot, megpróbálva szóra bírni őket saját érdekükben. A szexmunkások szakmai szervezetének képviselői szintén kritizálják a szexmunkások tervezett nyilvántartásba vételét. Ezt megbélyegzőnek és adatvédelmi szempontból kérdésesnek tartják. Ettől függetlenül: ha a német kormány ma megszavazza, akkor a felújított törvényt mihamarabb át fogják tenni a gyakorlatba.


2016. április 1.

Néhány új törvény lép életbe Németországban

paragraf

  1. Új fogyasztói egyeztető központok alakulnak Az Európai Unió április 1-től elkezdi lépésről-lépésre kialakítani fogyasztói egyeztető központjait (Verbraucherschlichtungsstellen). Az egyeztető központokban fogyasztók és szolgáltatók rendezhetik vitás ügyeiket hibás áruk, rosszul kivitelezett munkák vagy pedig helyszínen intézett kártérítések ügyeiben.
  2. A műanyag bevásárló táskákért, reklámszatyrokért mától fizetni kell A vásárlóknak sok bevásárlóközpont pénztáraiban már régóta fizetniük kell a műanyag szatyrokért. A német kereskedelmi szövetség adatai szerint április 1-től sok más szolgáltató is támogatja azt a megegyezést, amelynek eredményeként ezentúl a német üzletek kb. 60 százalékában pénzt kérnek el a műanyag zacskókért. Az akcióból kimarad a német pékek szervezete (Zentralverband des Deutschen Bäckerhandwerks), amely jogi okokra és adminisztrációs nehézségekre hivatkozva vonatkozva visszautasította az EU ezirányú ajánlásainak áttételét a gyakorlatba. A benzinkutasok és gyógyszerészek szervezetei is tartózkodásukat jelentették be. Az EU-s kezdeményezés szeretné a tagállamok műanyag szatyor felhasználását 2019-ig 90 szatyorra, 2025-ig pedig 40 szatyorra csökkenteni lakosonként és évente.
  3. A szélenergia és biomassza állami támogatása csökken Szárazföldi szélenergiát hasznosító berendezések támogatását 1,2 százalékkal, a biomasszáét 0,5 százalékkal csökkentik. A 2014-ből származó, megújuló energiaforrásokról szóló törvény értelmében ezeket a hozzáigazításokat a fenti két energiaforrás esetében negyedévenként kell elvégezni.
  4. Április 1-től megtiltják az elektromos cigaretták (E- Zigaretten) és shisha árusítását fiatalkorúaknak Ezeket a mai naptól csak felnőttek vásárolhatják. A tilalom érvényes a katalógusos ill. online értékesítésekre is. Ehhez megszigorították a kiskorúak (munka)védelmének törvényét (Jugendschutzgesetz és Jugendarbeitsschutzgesetz) is, amely szerint ezentúl a kereskedelmen kívül munkaadóknak sem szabad nem csak hagyományos, de elektromos cigarettát valamint shishát sem árusítani, sem kínálni fiatalkorú fogyasztóknak ill. alkalmazottaiknak. Szakértők már régóta figyelmeztetnek az elektromos cigarettákban és shishában található mérgező anyagokra, amelyek légúti megbetegedéseket és rákot okozhatnak. A 12-17-évesek közül tanulmányok szerint már minden harmadik kipróbálta az elekromos cigarettát vagy a shishát egyszer életében.
  5. További, áprilisban várható törvényváltozások 2016. április 30-tól tovább csökkennek az európai külföld mobiltelefonos roaming díjai. Külföldről kezdeményezett hívásokért attól kezdve percenként legfeljebb 5 centet, külföldön fogadott hívásokért pedig percenként legfeljebb 1 centet szabad számlázni. Az sms-ek 2 centbe kerülnek, egy megabyte internetes adatmennyiségért pedig legfeljebb 5 centet kell percenként fizetni.

Lásd ehhez itt is: Fontos változások a Németországban élők számára 2016-tól


2016. január 18.

Füstködriadó Stuttgartban

ss2389Stuttgartban hétfőn 0 órától kezdődően füstködriadót rendeltek el. Az intézkedésre a város levegőjében erőteljesen megnövekedett és a határértékeket túllépett finomszemcse szennyeződések miatt került sor. A német meteorológiai szolgálat (Deutscher Wetterdienst) szerint a részecskekibocsátást sok tényező befolyásolhatja hátrányosan: a hiányzó eső, a kedvezőtlen széljárás vagy a csökkent szélsebesség. Felkérték a lakosságot, hogy lehetőleg mondjanak le az autók használatáról. Ezzel Stuttgart az első német nagyváros, amely a már korábban bejelentett intézkedéseket áttette a gyakorlatba. A lakosságot a média és a város szélén elhelyezett tájékoztató táblákon valamint a szociális médiában (facebook, twitter) informálják a levegő aktuális szennyezettségéről. Az Európai Unió korlátokhoz köti a levegőben található finomrészecskék mértékét. Ennek alapján a levegő napi átlagértékben maximum 50 mikrogramm finomrészecskét tartalmazhat köbméterenként. Ezt a határértéket 35 napig szabad túllépni. Stuttgart levegője viszont évek óta ennél sokkal szennyezettebb: 2015 novemberében már az 52. napot számolták a megengedettnél magasabb légszennyeződéssel. A magas finompor és nitrogéndioxidértékek miatt az Únió eljárást indított Németország ellen szerződésszegés miatt. Az országnak tennie kell valamit a büntetések elkerülésére. Ennek következménye a mostani riadó elrendelése is. A riadót akkor lehet lefújni, ha a meteorológusok a völgykatlanban fekvő nagyváros felett két, egymást követő napra kielégítő légcserét előrejeleznek. A stuttgarti hivatalos szervek a városban tömegközlekedési eszközök, gépkocsik közös használatát, kerékpárok igénybe vételét illetve a gyaloglást szorgalmazzák. Aki pedig feltétlenül autóra van utalva az elektroautókra vagy elektromos taxikra szállhat át. Ezeken az intézkedéseken kívül kérik a szükségtelen autózás csökkentését és tűzkallandók használatának mellőzését. A szmogriadóval kapcsolatban a www.stuttgart.de/feinstaubalarm weboldalon érhetők el további információk.


2016. január 15.

A német kormány folyószámlát kíván adni mindenkinek

ss2388 Németországban a jövőben mindenkinek joga lesz folyószámla megnyitására. Ennek terveit ma tárgyalja a Bundestag, a német parlament. A német kormány uniós irányelvet szeretne áttenni a gyakorlatba, amely szerint a bankok kötelesek lesznek minden, Németországban élő embert (menekülteket is) ügyfélként elismerni. Az  Európai Bizottság szerint Németországban (a menekültek számát is beleértve) körülbelül egy millió ember nem rendelkezik saját banki folyószámlával. A törvénytervezettel ezen a helyzeten kívánnak változtatni, hozzáférést biztosítva alap szolgáltatásokat nyújtó folyószámlához mindenki számára (beleértve a Genfi Egyezmény védelme alatt álló menekülteket is). A terveket különösen a magánbankok nézik kritikus szemmel, hiszen a folyószámlák kiterjesztéséhez a pénzmosás elleni törvényt, a Geldwäschegesetz-et is meg kell változtatni. Különösen nemzetközileg működő bankok félnek attól, hogy ezt a lehetőséget terroristák használják saját céljaikra és az azokból eredő következményekért a bűnüldözési szervek a számlavezető bankokat fogják felelősségre vonni. Kiegészítés A “mindenki bankszámlája” időközben valósággá vált: Bankszámla mindenkinek 2016. június 19-től Németországban