Január 6. – a háromkirályok ünnepnapja Németországban

Németországban (valamint Ausztriában és Svájcban és még egy sor más európai országban) január 6. a háromkirályok (“Heilige Drei Könige“), magyar szóhasználatban a vízkereszt ünnepnapja, a katolikus egyház egyik legfontosabb ünnepe.

Háromkirályok ünnepe (Dreikönigsfest, az epifánia, “az úr megjelenésének” napja) az egyház legrégebbi ünnepének számít, helyileg különböző középpontokkal (Jézus születése és megkeresztelése, a kánai borcsoda, Jézus megdicsőülése). Január 6. a 4. évszázadig az új év kezdetének számított és XII. György pápa naptári reformjával tették át január elsejére. Ettől az időtől fogva ünneplik január 6-án Isten emberré válásának napját.

A “három szent király” napja a napkeleti bölcsek érkezésének ünnepe. Gáspár, Menyhért, Boldizsár a betlehemi csillag által vezéreltetve jöttek keletről Judeába, hogy a zsidók újszülött királyának fejezzék ki hódolatukat, megáldva és aranyat, tömjént valamint mirhát ajándékozva neki.

Évszázados hagyomány szerint a karácsonyhoz, szilveszterhez hasonlóan háromkirályok napján is szokás a lakószobák és munkahelyek megáldása tömjénfüsttel.
Az ünnepi népszokások közé tartozik a csillagozás vagy háromkirályjárás hagyománya. Királyi viseletbe öltözött, fejükön a koronát jelképező papírsüveget viselő gyerekek (őket hívja a német “Sternsinger“- nek) járják a házakat, énekelve vagy verseket szavalva, jótékony alamizsnát kérve.  A Sternsinger Németországban gyermekeket támogató missziós szolgálat, amely az így összegyűjtött pénzt segélyakciók és projektek keretében az Afrikában, Latin-Amerikában vagy Ázsiában élő, nélkülöző gyermekek megsegítésére fordítja.
Sok helyütt még ma is divatban van az erre a napra jellemző háziáldás krétával ajtókra írása: “C+M+B” (levezetve a latin “Christus Mansionem Benedictat“-ból, magyarul: “Jézus Krisztus áldja meg ezt a házat”). A 3 betűt gyakran értelmezik a háromkirályok nevének kezdőbetűivel is: Caspar, Melchior, Balthasar.

Ezen a napon sok helyütt sütnek háromkirályok napi pitét (Dreikönigskuchen), ami édes leveles tésztából készül, mandulakrém töltelékkel és amit sok helyütt babsüteménynek is neveznek. Receptjei helyileg eltérőek, de szokás belsejében babszemen (Glücksbohne, szerencsét hozó babszem) kívül porcelánból készült apró figurát ill. pénzérmét elrejteni. Aki a sütemény elfogyasztásakor megtalálja a benne elrejtett babszemet azt kinevezik “babkirálynak” (Bohnenkönig), viselheti a süteményhez járó papírkoronát és dönthet arról, mivel foglalkozzanak az ünneplők a nap hátra lévő részében.
A Dreikönigskuchen eredetileg antik szokása évszázadokig szunnyadt, amíg 1952-ben pékmesterek újra divatba nem hozták. Manapság főként Spanyolországban, Nagy-Britanniában, Franciaországban és Svájcban sütik szívesen, babszem helyett apró ajándékokat rejtve el benne.

Háromkirályok napi mandulás pite receptje
Hozzávalók:
1 deciliter tej, 15 gramm cukor, 10 gramm élesztő, 210 gramm búzaliszt, 1 csipt só, 1 tojás, 1 kezeletlen (bio) citrom ledörzsölt héja, 35 gramm vaj, 15 gramm mandulakrém, 30 g mazsola, 150 gramm reszelt mandula

Elkészítése:
A lisztet a tejjel, cukorral és az élesztővel  jól összekeverjük. A tojást (meghagyva kevés tojássárgáját a bekenéshez), a sóval és a citromhéjjal összevegyítjük és kb. 3 perces állás után a tésztához adjuk. További 6 perces várakozás után hozzáadjuk a vajat és a mandulakrémet, a tésztát óvatosan meggyúrjuk és kigyúrás után a mazsolát gondosan elosztva belevegyítjük. A süti közepét és a körülötte gyűrűben elhelyezkedő elemeket kerekre formázzuk és a középső rész körül lágyan egymáshoz nyomva elhelyezzük. A készre formázott tésztát enyhén bezsírozott és sütőpapírral fedett tepsire rakjuk és 1-1,5 órán keresztül kelni hagyjuk. Végül a maradék tojássárgájával bekenjük és a reszelt mandulával beszórjuk. Sütőben középes hőnél világosra sütjük.