Gyermek- és fiatalkorban sok olyan betegség alakulhat ki bennünk, amelyek később komoly kihatással lehetnek egész, felnőtt korban átélt szociális beállítottságunkra és állapotunkra. Minél előbb sikerül felismerni és kezelni egészségügyi problémáinkat, annál nagyobb az esélye a gyógyulásnak. Ebben van nagy szerepük a betegségek megelőzését és korai felismerését elősegítő vizsgálatoknak Németországban.
Egészséges a gyermekem?Ez a kérdés a legtöbb szülőt szinte állandóan foglalkoztatja.
 |
A gyermekek normális fejlődését felnőtté válásuk folyamán gyermekorvos vizsgálja, mégpedig a szokásos Apgar teszt segítségével, a gyermekeket életkoruk szerint az U1 – U9-es osztályokba sorolva. A vizsgálatok segítségével idejében felismerhetők és kezelhetők a gyermek különféle betegségei ill. fejlődési rendellenességei. Mindenfajta ezzel kapcsolatos vizsgálati eredményt egy, az erre a célra szolgáló könyvecskébe, az ún. „Kinder-Untersuchungsheft”-be vezetnek be. A könyvecskét az anyukák gyermekük születése után kapják kézhez a klinikáról elbocsátásukkor és mindig be kell mutatniuk a gyermek későbbi, gyermekorvosi vizsgálatánál. A 10 vizsgálatot magába foglaló vizsgálatsorozat költségeit teljes mértékben átveszi a törvényes betegbiztosítás.A fiatalkorúak hasonló diagnosztikai eljárásait pedig a Jugendvorsorgeuntersuchungen ill. Jugendgesundheitsuntersuchungen (J1 és J2) (fiatalok megelőző orvosi vizsgálata) keretében végzik és ezeket is teljes mértékben fizeti a törvényes betegbiztosítás. |
| Életkor | A vizsgálatok célja |
| közvetlenül a szülés után, még a szülőszobában | U1: az első, a gyermek alapvető életfunkcióira kiterjedő vizsgálat |
| a szülést követő 3. – 10. napon | U2: az újszülöttek alap vizsgálata (“Neugeborenen-Basisuntersuchung“), amelynek során a gyermeket tetőtől talpig átvizsgálják |
| 4 – 6 hetes életkorban | U3: a 3. vizsgálat, amelyre többnyire a gyermekorvos rendelőjében kerül első ízben sor |
| 3 – 4 hónapos életkorban | U4: a 4. vizsgálat, amely során a gyermek testi és szellemi fejlődését veszik szemügyre és megvizsgálják az étkezéssel és alvással kapcsolatos esetleges problémákat is |
| fél éves korban | U5: az 5. vizsgálat, amelynek középpontjában a gyermek testi fejlődése (mozgékonysága) áll. |
| 1 éves korban | U6: az egy évesek vizsgálata (“Einjahresuntersuchung“), amely a rohamosan fejlődő gyermek új képességeinek ellenőrzésére is kiterjed |
| röviddel a 2. születésnap előtt | U7: a két évesek vizsgálata (“Zweijahresuntersuchung“), tekintettel a a gyermek testi és szellemi fejlődésének állapotára |
| 34 – 36 hónapos életkorban | U7a: kiegészítő vizsgálat az óvodás kor elérése után, amelyben különösen figyelnek pl. a gyermek fogazatának állapotára, beszédkészségére ill. az oltások meglétére. |
| 4 éves korban | U8: a 8. vizsgálat, amelynek során a testi és szellemi fejlődés szokásos ellenőrzésén kívül a gyermek szociális készségeit is vizsgálják: hogyan játszik, viselkedik egyedül, családban vagy hasonló korúak csoportjában. |
| 60 – 64 hónapos életkorban | U9: a 9. vizsgálat. A gyermek az iskolába kerülés előtt áll, ezért most az ehhez szükséges készségek (érettség) ill. rendellenességek felismerése az orvos legfontosabb feladata. |
Az egyes vizsgálatok részletes lefolyásáról a gyermekorvos tájékoztatja a szülőket.
A fiatalkorúak megelőző vizsgálatai| 12 és 15 éves életkor között | J1: fiatalkorúak megelőző vizsgálata |
| A megelőzés különösen fontos a pubertáló fiatalok számára. A 12 – 15 évesek vizsgálatát nevezik J1-nek. A J1 vizsgálat keretében igyekeznek lehetőleg átfogó képet nyerni a fiatal testi és lelki állapotáról. A vizsgálat magába foglalja a testmagasság,a testsúly, a vér, vizelet, vérnyomás mérését, de emellett megvizsgálják a szervek, a csontváz és az érzékelő szervek állapotát is. Az esetleges családi ill. iskolai problémák felfedésén kívül a vizsgálaton olyan témák is sorra kerülhetnek, mint az étkezési zavarok, a kábítószerekkel való visszaélés vagy a fogamzásgátlás. Szintén a gyermekorvos feladata a fiatal kapott vagy hiányzó oltásainak ellenőrzése. Az oltások fontossága 12 és 17 éves kor között sok oltás esedékes: pl. a Diphtherie (torokgyík), tetanusz, Keuchhusten (szamárköhögés) és Kinderlähmung (gyermekbénulás). A torokgyík és a gyermekbénulás ma már (szerencsére) szinte teljesen ismeretlen, ami azonban azt is eredményezte, hogy sokan elhanyagolják beoltatni magukat ezek ellen. Ez viszont hiba, mert az ilyen súlyos fertőző betegségek még ma is életveszélyeseknek számítanak. Emellett ebben a korban pótolni lehet sok olyan oltást is, amelyeknél a korábban beadott oltások hatása már nem kielégítő. Ezek közé tartoznak a hepatitis B, a Meningitis (agyhártyagyulladás), Masern (kanyaró), Mumps vagy köznyelven a „Ziegenpeter” (mumpsz), Röteln (rubeola, rózsahimlő) és a Windpocken (bárányhimlő). A J1-es vizsgálatok ezért tartalmazzák az oltások felülvizsgálatát, az ún.„Check-up”-ot is. Az első szex előtti fontos oltások: Fiúknak és lányoknak: A hepatitis B fertőző májgyulladás, amely sok esetben krónikussá válhat, mert a szervezetben maradt vírusok később is folyamatosan károsíthatják a májat. A vírusos fertőzés a véren és más testnedveken (nyál, sperma, hüvelyváladék) keresztül történik, tehát a megbetegedés megelőző oltás nélkül védekezés (kondom) nélküli szexnél is terjedhet. Lányoknak: a humán papillomavírusok (HPV) méhnyakrák keletkezését válthatják ki és szintén szexuális érintkezés esetén terjednek. Ezért ajánlatos lányoknak már az első szexuális kapcsolat előtt beoltatni ellene magukat. |
|
| 16 – 17 éves életkor között | J2: a 16-17 évesek megelőző vizsgálata |
| – elsősorban a pubertás korral és a szexualitással összefüggő zavarok felismerésén alapul. Mit vizsgálnak?
A szülők szerepe |
Lásd ehhez a témához:
Megelőző orvosi vizsgálatok felnőtteknek Németországban
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)
