Sok iskolás nincs megelégedve a szülőktől vagy nagyszülőktől kapott anyagi támogatásokkal és szeretné zsebpénzét az iskola után vagy szünidőben végzett munkával feljavítani. A dolgozni kívánó gyerekek és kiskorú fiatalok azonban csak bizonyos, törvényesen szabályozott feltételek mellett végezhetnek az életkorukhoz igazodó tevékenységeket.
Mire kell ügyelni?
A legfontosabb szabályok tömören:
- 13 évnél fiatalabb gyermekeknek tilos mindenféle munkavégzés.
- 13 éves kortól lehet könnyű, kisegítő munkát végezni, de csak szülői beleegyezéssel.
- 15 éves kortól heti 40 óra a megengedett maximális munkaidő.
A fiatalok munkavédelmi törvénye (Jugendarbeitsschutzgesetz / JArbSchG) különbséget tesz a gyermekek (15 éves korig) és fiatalkorúak (15-18 évesek) között. A törvény megfogalmazása szerint azonban az iskolakötelezettség alá eső fiatalkorúak (németül: “vollzeitschulpflichtige Jugendliche“) is „gyermek“-nek számítanak még.
Hogy néz ki tehát a korosztályok szerinti munkavégzés?- 13 év alatti gyerekek: rájuk általános munkavégzési tilalom érvényes. Kivételeket csak a színházi ill. zenei rendezvényeken, film-, televíziós vagy rádiós felvételeken vállalt részvételek jelentenek a hozzájuk tartozó próbákkal együtt. Ezekhez azonban a munkaadóknak engedélyeket kell beszerezniük az illetékes felügyeleti hatóságnál.
- 13 és 15 év közötti gyerekek már szülői beleegyezéssel is végezhetnek könnyű, kisegítő munkákat. Ezek azonban nem veszélyeztethetik a gyerekek egészségét, nem korlátozhatják őket az iskolába járásban ill. nem vonhatják el figyelmüket a megkövetelt tananyagról.
Konkrétan: ennek a korosztálynak napi legfeljebb 2 óra munka engedélyezett, a hét maximum 5 napján. Az iskolaév idején tevékenységeiket csak 18 óráig végezhetik, a szünidőben ez ennél későbbi időpontig is lehetséges, de legfeljebb napi 2 órán keresztül. Az ebben a korosztályban végezhető munkákat a gyerekmunkáról szóló rendelet (Kinderarbeitsschutzverordnung) sorolja fel részletesen. Ide tartozik például az újságok kihordásán, a háziállatok gondozásán túl az aratásban való részvétel is.
Mindegy azonban, hogy milyen munkát végez a gyermek: munkaadójának mindig ügyelnie kell arra, hogy ne legyen veszélyeztetve fiatal munkavállalója – sem veszélyes tevékenységek, helyzetek, anyagok révén, sem pedig erkölcsi megfontolások miatt. Emellett a munkaadónak biztosítania kell, hogy a fiatal a munkahelyén ne juthasson sem dohányhoz sem alkoholhoz. - 15 és 18 év közötti fiatalkorúak: számukra már lazábbak a megkötöttségek. Ők elméletileg akár 40 órát is dolgozhatnak hetente, tehát a hét 5 napján akár napi 8 órát is. A napközbeni munkaidő számukra azonban csak reggel 6 és este 20 óra között engedélyezett.
16 éves kortól a vendéglátóiparban (pl. mosogatóként vagy felszolgálóként) végzett diákmunka tarthat este 22 óráig, több műszakos üzemben akár 23 óráig is.
Viszont a hétvégén, tehát szombaton és vasárnap végzett munka fiatalkorúaknak alapvetően tilos. Itt is léteznek azonban (mint majd mindenütt) kivételek.
Szombaton dolgozhat ez a korosztály: - kórházakban
- a vendéglátóiparban
- sportlétesítményekben
- javítóműhelyekben
- pékségek, a szupermarktok, kioszkok, gyorsbüfék ún. „nyitott“ elárusító helyein („offene Verkaufsstellen“).
Vasárnapi munkára csak a vendéglátóiparban és a kórházakban van lehetőség.
Fiataloknak nem szabad veszélyeztetett területeken dolgozniuk. Ezek közé nem csak olyan tárgyi veszélyek, mint lárma, veszélyes anyagok, nagyfokú hőség vagy hideg ill. általánosan veszélyes munkák tartoznak, hanem erkölcsi veszélyek is (ide tartoznak a szóbeli, testi vagy szexuális veszélyeztetések), tehát mindaz, ami olyan baleseti veszélyeket vagy kihatásokat hordozhat magával, amelyekkel a fiatalkorúak vagy nincsenek még tisztában vagy pedig amelyek kihatásait még nem képesek megbecsülni.
Az életkortól független szabályozások érvényesek mindazokra a tevékenységekre, amelyekre a gyermekek ill. fiatalkorúak szervezetüknél fogva még nem alkalmasak, amelyek túl veszélyesek vagy károsítják egészségüket. Ezekhez tartozik pl. a megerőltető, akkordban végzett munka vagy a szalagon végzett munka is.
Ugyanez érvényes minden más, olyan munkára is, amelyek megnövekedett balesetveszéllyel járnak, amelyekben veszélyes anyagokkal kell érintkezniük vagy amelyek bármilyen más módon veszélyeztethetik egészségüket és fejlődésüket.
A fent említett rendszabályok szerint végzett diákmunka után nem kell társadalombiztosítási hozzájárulásokat fizetni és nincs kihatással a törvényes betegbiztosítás családi biztosításának járulékmentességére sem.
Ha tehát egy diák rendszeres munkát végez és az ebből adódó keresete alacsonyabb havi 375 eurónál, akkor a szülei törvényes betegbiztosításában ingyenes együttbiztosítással rendelkezik. A minijobos diákmunkásoknál ez a határ 450 euró.
Fontos tudni, hogy az iskolai szünetekben rövid ideig (tehát nem rendszeresen) végzett diákmunkával lehet a fentieknél többet is keresni, mégpedig korlátozásoktól mentesen és anélkül, hogy a díjmentes családi együttbiztosítást ez valamilyen formában veszélyeztetné.
A munkaadó köteles a rövid idejű foglalkoztatást a Minijob- Zentrale-nak jelenteni és azután különféle, őt illető hozzájárulásokat fizetni. Szintén kötelezett a diákmunkában foglalkoztatott dolgozóját bejelenteni a szakma szerint illetékes balesetbiztosítási intézménynél.
Kell a szünidei vagy a diákmunka után adózni?A szünidőben dolgozó diákok adózási szempontból munkavállalóknak számítanak, ezért rájuk is érvényes az alapvető adófizetési kötelezettség. A gyakorlatban azonban ezek, a szünidőben megkeresett jövedelmek sok esetben adómentesnek számítanak. Iskolások és főiskolások adózási szempontból általában az 1-es adózási osztályba (Steuerklasse I) tartoznak, ami alapján úgy tekintik őket, mint az első ízben adózó, nem házas munkavállalókat. Az ebbe az osztályba tartozóknak pedig havi 1.000 eurós bérig nem kell jövedelemadót fizetniük. Fontos azonban, hogy a munkaadó a diákmunka tényét bejelentse az adóhivatalban, mert ha ezt elmulasztja, akkor a szünidei foglalkoztatás fekete munkának minősül. Érdemes tehát a munkaadónál a munka felvételekor erre is rákérdezni.
Lásd ehhez a témához alábbi tájékoztatásainkat is:
Tudnivalók a törvényes betegbiztosítás családi biztosításáról
Mire költik a gyerekek zsebpénzüket Németországban?
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)
