Arbeit
A munkaadó köteles a dolgozónak járó bért idejében kifizetni. A havonta fizetendő bér rendszerint a lejárt hónap végén esedékes, ami annyit jelent, hogy a munkaadónak a bért legkésőbb a következő hónap első napján ki kell fizetnie. A fizetés esedékességének szabályozása ettől eltérően azonban munkaszerződés vagy kollektív szerződés alapján is lehetséges.
Törvényes ünnepnapokra minden munkavállalónak (ezek közé tartoznak a kisegítő munkaerők, a részmunkaidőben foglalkoztatottak és a szakmunkástanulók is) bér ill. fizetés jár. Ezt a bérek folyósításáról szóló törvény (Entgeltfortzahlungsgesetz) szabályozza.
A foci a világ legszebb mellékes dolga, ezt nagyon jól tudják a német szurkolók is, akik már lázasan várják a nagy eseményt – de hogyan állnak a német munkaadók a közelgő labdarúgó Európa-bajnoksághoz? Milyen lehetőségeik vannak a dolgozóknak a nyilvános tévénézéshez (“public viewing“) a munkahelyen?
A vasárnapokon és ünnepnapokon végzett munkát általában jobban fizetik, mint a rendes munkanapokat. Ezt a szabályozást azonban nem írja elő törvény, hanem csak egyfajta ajánlásként értendő, ami az idők folyamán általánosan elterjedt szokássá vált.
Tévesen kiszámított vagy kézhez sem kapott bérelszámolások (Lohn-/Gehaltsabrechnungen) mindig sok vitára adnak okot Németországban is.
A próbaidős dolgozó általában igyekszik feltűnés nélkül végezni munkáját. Szeretné a próbaidőt minél gyorsabban és problémáktól mentesen letudni az állandó foglalkoztatás reményében. Ezért sokan még az egészségüket is hajlandók kockára tenni: túlórákat végeznek, kihagyják az ebédidőt, állandó stressznek kitéve magukat. De jöhetnek közbe fontos vagy rendkívüli családi események is, amelyeket nem lehet elhalasztani. Milyen jó…
Aki valóban beteg annak jobb otthon maradnia. Beteget jelenteni azonban köteles, mégpedig nem csak a munkaadó hanem a betegbiztosítás felé is.
Az uniós, külföldi állampolgárokat németországi foglalkoztatás esetén ugyanúgy be kell jelenteni a kötelező társadalombiztosítás intézményében, mint a német munkavállalókat!
A munkaszerződés két fél között létrejött megállapodásnak számít, ezért erre is alkalmazni kell a szerződésekre érvényes legfontosabb jogi alaptörvényt: a szerződéseket be kell tartani! A munkaszerződésen változtatásokat csak a munkaadó és a dolgozó közös megegyezésével lehet végezni.
A szabadságot szabályozó törvény (Bundesurlaubsgesetz) nem ad lehetőséget munkanélkülieknek a munkaviszonyban álló dolgozóknak kijáró éves szabadsághoz hasonló pihenőidő igénybe vételére. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a munkanélkülieknek állandóan otthon kellene ücsörögniük. Bizonyos feltételek mellett ők is elutazhatnak nyaralni vagy üdülni.