Az energiaellátás megszakítása magán háztartásokban nem kellemes dolog. Érthető, hogy erről nem szeret senki beszélni, hiszen ez komoly kihatásokkal jár mindennapos életünkben. Kialszik a lakásban a fény, nincs meleg víz, nem lehet mosni, főzni vagy hűteni. Ez az intézkedés mindenkit érinthet, főként azonban az alacsony keresetből vagy a szociális támogatásokból élő embereket.
A karácsonyi fények csillogó áradatában nehéz elképzelni, hogy Németországban is vannak emberek, akiknek sötétben kell ücsörögniük odahaza, mert a szolgáltatók kikapcsolták lakásukban az áramot. A Bundesnetzagentur, a német áramellátás felügyeletéért felelős szolgálat adatai szerint ez az intézkedés jelenleg kb. 330.000 háztartást érint. A kikapcsolástól fenyegetettek száma pedig 6 millió felett van.
Melyek az áram kikapcsolásának leggyakoribb okai?A számlák ki nem fizetése vagy a több havi elmaradás.
A legtöbb érintett szociális segélyben részesülő személy. A Jobcenter sok esetben kénytelen szankcionálni a segélyben részesülőket, aminek következtében nem kapják meg a teljes támogatást és nem rendelkeznek elegendő pénzzel energiafogyasztásuk kiegyenlítésére.
Emellett sokan nem ügyelnek a fogyasztásukra sem, ami sok, egész napját a lakásában töltő munkanélkülit érint. Vagy pedig a szerződés megkötésekor túlságosan alacsony havi előlegekben (Abschlag) állapodtak meg, ami automatikusan magával vonja a magas, év végi számlát.
Sok német segélyszervezet más okát is látja az áramdíjakkal tartozók számának emelkedésében. Az áramköltségek állandóan növekednek – a HartzIV támogatás összege pedig nem. Az egyszemélyes háztartás energiaköltségeinek fedezésére a támogatásban megállapított összeg már régóta nem fedezi a ténylegesen előálló energiaköltségeket.
Az áramszolgáltatók viszont azt állítják, hogy ők mindig keresik a megoldást az ilyen esetekre, kapcsolatban állnak a szociális hivatalokkal és tájékoztatják a kikapcsolástól érintetteket arról, hogy a hivatal az áramszolgáltatási költségeket hitel formájában át tudja venni. Viszont ennek ellenében mindig elvárják, hogy az érintett cselekedjen: keresse fel őket még mielőtt sötétben kellene ücsörögnie.
Mit tehetek, ha az áram kikapcsolása küszöbön áll vagy pedig már megtörtént?A közüzemi szolgáltató a törvényes előírások szerint az áram (ill. gáz) szolgáltatását akkor szakíthatja meg, ha:
- a kikapcsolás fenyegetését 4 héttel és magát a tényleges kikapcsolást 3 munkanappal előtte a fogyasztónak bejelenti
- ha a fogyasztó legalább 100 euróval tartozik neki
- ha a zárlat arányos a tartozások nagyságával és a fogyasztó nem helyezte kilátásba (nem ígérte meg neki), hogy tartozásait kifizeti.
Az energiaszolgáltatás kikapcsolását akkor lehet például aránytalan intézkedésnek tekinteni, ha a ki nem fizetett hátralék alacsony, a kikapcsolás azonban különösen sújthatja az érintett háztartást.
Általában azonban érvényes: egy energiazárlatot mindig könnyebb megelőzni, mint a zárolt csatlakozást újra üzembe helyezni.
Emellett mind a zárlat, mind annak feloldása külön költségeket okoz, amelyek az esedékes számla összegét feleslegesen növelik.
Egy azonban biztos, akár jogos a szolgáltató követelése akár nem: mindig a fogyasztónak kell lépnie!
Érdemes a fizetési felszólítés kézhez vétele után azonnal felkeresnie a szolgáltató ügyfélszolgálatát és tisztázni az adós családi illetve anyagi helyzetét.
Igyekezzünk az áramszolgáltatóval megegyezett havi előlegeket pontosan és rendszeresen fizetni.
Különösen a bérlakásokban élők számára fontos, hogy a lakbér, az áram és a fűtés költségeire legyen mindig elegendő pénzük és az ezekkel kapcsolatos kifizetéseket első helyen végezzék.
Érdemes tehát mindenkinek könyvelést vezetnie bevételeiről, valamint a háztartását illető kiadásairól.
A Jobcenter vagy a szociális hivatal támogatásait élvező fogyasztók a szolgáltatók felé esedékes díjakat közvetlenül átutalhatják a szolgáltatónak a hivatalokon keresztül. Ennek elintézése nem kíván semmiféle komolyabb bürokratikus erőfeszítést.
Hogyan tudjuk szemmel tartani energiaköltségeinket?Az árammérő óra állását érdemes legalább negyedéveként ellenőrizni és a leolvasott értéket táblázatban feljegyezni.
Emellett fontos az energiatakarékos felhasználás lehetőségeire is ügyelni.
Legkésőbb az áramszolgáltató éves számlájának kézhez vételekor érdemes utánanézni, hogy a megegyezett havi előlegek nagysága megfelel-e tényleges havi fogyasztásunknak. Ezek hozzáigazításával – ha szükséges – sok esetben megspórolhatjuk magunknak a magas év végi számlát, sőt esetleg visszafizetésekkel is számolhatunk.
Néha előnyös lehet a díjszabás vagy a szolgáltató váltása is. A váltásnál azonban vigyázni kell: nem biztos, hogy a legolcsóbb szolgáltató felel meg legjobban az érdeklődő viszonyainak és fogyasztói szokásainak.
Lásd ehhez a témához itt is: Mire kell ügyelni áramszolgáltató váltásánál Németországban?
A fizetési felhívásokkal kapcsolatban kiállított levelekért (Mahnbriefe) egyenként 2,50 eurót számíthat fel a szolgáltató és ezeket kifizetni kötelező. Jó azonban tudni, hogy a hátralékban lévő fogyasztó csak max. 2-3 figyelmeztető levél költségeit köteles kifizetni.
A beszedéssel kapcsolatban előállt költségeket alapvetően nem kell kifizetni, kivéve, ha a szolgáltató bírósági úton érvényesíti jogait és beszedési irodát (Inkassobüro) bíz meg a tartozások behajtásával. Ebben az esetben a beszedési iroda ráfordításait (25 eurót) ill. a figyelmeztetési eljárás bírósági költségeit kell az adósnak megfizetnie.
Nem szabad azonban elfelejteni: ha a szolgáltató az összes tartozás behajtását egy irodára bízta, akkor a követeléseket természetesen feléjük kell kiegyenlíteni.
A fizetési elmaradásban lévő ügyfelek számláját az elhasznált energiadíjakon kívül további, sok esetben átláthatatlan plussz költségek is terhelik: az áramszolgáltatók a fizetési felszólításokért és az áram kikapcsolásáért gyakran horribilis díjakat kérnek el.
Fizetési felszólítás (Mahnung), kikapcsolás (Sperre), visszakapcsolás (Wiederanschluss) – aki az áramszolgáltatók ügyfeleként fizetési késedelembe kerül, annak gyakran nem csak az esedékes díjakat kell kiegyenlítenie, hanem még további többletköltségeket is, amelyek a fogyasztóvédők szerint gyakran mértéktelenül eltúlzottaknak tekinthetők.
Elrettentő példák erre az áram küszöbön álló kikapcsolását bejelentő levélért elkért díjak. Némely áramszolgáltató ilyen esetekben 2,50 eurót kér kiegészítőleg költségtérítés címén, mások viszont nem szégyellnek akár 30 eurót is követelni a késedelmeskedő adósoktól ugyanezen címszó alatt. Az áram tényleges kikapcsolásáért és visszakapcsolásáért pedig akár 190 eurót is elérhet a költségtérítés nagysága.
Fogyasztóvédők hevesen kritizálják ezeket a gyakran indokolatlan árkülönbségeket, hiszen a ki- és visszakapcsolással járó tevékenységek messze nem járnak akkora ráfordítással, mint amennyit az értük elkért díjak alapján feltételezni lehetne. Arról nem is szólva, hogy ezeknek az intézkedéseknek a költségei a hálózatok üzemeltetői (Netzbetreiber) részéről területileg meghatározottak. Erős tehát annak gyanúja, hogy a magas felárak a szolgáltatók zsebébe vándorolnak, azzal a kihatással, hogy az áramszámláikat fizetni nem képes ügyfelek így még jobban eladósodnak.
Fontos továbbá tudni:
Az energiaszolgáltatók költségeinek dzsungelében nem könnyű kiigazodni. Ha tehát valaki úgy érzi, hogy már nem képes kiismerni magát a számlák között, akkor érdemes a német fogyasztói érdekvédelmi szervezet, a Verbraucherzentrale legközelebbi irodájához fordulnia. Nekik megvannak a szakembereik a számlákon található egyes tételek felismeréséhez és helyes besorolásához. Ők emellett hasznos tanácsokat is adnak a szolgáltatóval folytatott tárgyalásokhoz, ill. átveszik a fogyasztó bíróságon kívüli jogi képviseletét, ha szükséges.
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)
