aktuális ítéletekEzen az oldalon rendszeres időközökben tájékoztatunk a német bírósági gyakorlat Németországban élő magyarok számára is fontos vagy figyelmet keltő ítélkezéseiről.
Az itt felsorolt példák valóságos eseteket tárgyalnak, lásd a belinkelt iratszámok forrásait. A velük kapcsolatban elhangzott ítéletekre lehet hasonló eseteknél hivatkozni, természetesen mindig jogi szakember előzetes véleményét kikérve.
(A szövegben előforduló nevek kitaláltak a privát szféra érdekeit szem előtt tartva!)

Mikortól vontatható el az ideiglenes megállási tilalomban álló autó?

A Lipcsében székelő Szövetségi Közigazgatási Legfelsőbb Bíróság a közelmúltban foglalkozott egy, az autósok számára fontos témával:
Mennyi időnek kell (ill. szabad) eltelnie ahhoz, hogy az ideiglenesen berendezett megállási tilalom területéről elvontassák az ott parkoló járműveket?
Hiszen teljesen megszokott dolog, hogy sok járműtulajdonos napokig az út szélén vagy a parkolóhelyeken hagyja járművét, többnyire felügyelet nélkül.
A fellebezésre került perben a felperes hölgy autóját 3 napos, rövid elutazása idejére a szomszéd lakóház elé, az út szélére állította, ahol a parkolást nem tiltotta semmiféle tábla. Az elutazását követő napon viszont pontosan ezen a szakaszon állítottak fel magánjellegű költözködés miatt ideiglenes, 2 napig érvényes, megállni tilos táblákat és az így helytelenül parkoló autót elvontatták. Az elvontatás és a kezelés költségei 240 eurót tettek ki, amely összeget a hölgy bírósági úton követelte vissza.
Az alsó fokú bíróságok elutasították követeléseit. Az ügy fellebezés során a tartományi bírósághoz került, amelynek véleménye szerint 48 órás türelmi határidő elegendő ahhoz, hogy az autó még ne kerüljön vonóhorogra ilyen esetekben.
A legfelsőbb bíróság (utolsó fokon) azonban más véleményen volt:
„Nem lenne az autósok számára méltányos megkövetelni tőlük, hogy minden 2. napon utánanézzenek, jó helyen parkol-e autójuk. Az autó díjköteles elvontatásához legalább 3 teljes napnak kell a fentiekhez hasonló esetekben eltelnie. Ez gyakorlatilag annyit jelent, hogy az autót csak a 4. naptól lehet elvontatni.“
A bírók ajánlása az ilyen esetek megelőzésére: ha valaki hosszabb ideig parkolja autóját felügyelet nélkül közterületen, akkor ajánlatos az autó kulcsát a szomszédoknál hagynia.
forrás: Bundesverwaltungsgericht (AZ: BVerwG 3 C 25.16)

A bérbeadó nem köteles a bérlakás hiányosságainak kijavítására határidőket szabni

Johannes H. 7 éves lakásbérletét a bérbeadóval kötött közös megegyezés alapján megszünteti. Kiköltözése után azonban vita áll elő: a lakás tulajdonosa nincs megelégedve a lakás állapotával. Több szoba penészes, a fürdőszobai armatúrákat nem gondozták és egy fűtőtest megrongálódott.
A bérbeadó a károk kiegyenlítésére azonnali, 5.200 eurós nagyságú kártérítést követel a lakótól, aki azonban nem hajlandó fizetni, azzal az indoklással, hogy a tulaj nem szabott neki elfogadható határidőt a károk kijavítására.
A bíróság ítélete szerint erre nincs is szükség:
“A bérbeadó részéről felhozott kártérítési jogigény érvényesítése nincs előzetes határidőhöz kötve. A bérbeadónak joga van a lakás bérlője által okozott károknál azonnali, pénzbeli megtérítést megkövetelni. Ez attól függetlenül lehetséges, hogy a bérbeadó jogigényét a lakás átadása előtt vagy azt követően érvényesítette-e.”

forrás: Bundesgerichtshof (AZ: VIII ZR 157/17)

EU-s munkavállalóknak 2 héten belül kettő szabadnap jár

Az uniós országok a munkaidő-szervezésről szóló irányelve egész Európában, így Németországban is érvényes. Ettől eltérően az európai államok saját kereteiken belül sokkal rugalmasabb szabályozásokat is alkalmazhatnak. Az itt említett esetben egy kaszinóban dolgozó portugál munkavállaló fordult az Európai Bírósághoz munkaideje miatt. Esetében gyakran kell a hét egymást követő 7 napján dolgoznia, jóllehet legkésőbb 6, ledolgozott nap után pihenőnap járna neki. Munkaviszonya befejezése után ezért kártérítést követel munkaadójától a ledolgozott túlórák díjazásának formájában.
Az Európai Bíróság ítélete jogbiztonságot teremt:
“A munkavállalóknak 6 munkanap után nem feltétlenül jár egy pihenőnap, jóllehet az EU a munkaidő-szervezésről szóló irányelve 7 napos időszakon belül legalább 24 órás minimális pihenőidőt ír elő. Ezt azonban nem feltétlenül a 7. napon kell kiadni. Lehetséges a minimális pihenőidő kiadása például egy hét első, ill. a rá következő hét utolsó napján is. Lényeg, hogy a dolgozók 2 hetes időszakon belől legalább kettő pihenőnapot kapjanak.”

Az egyes EU-s államoknak azonban saját hatókörükben lehetőségük van a munka- és az egészségvédelem érdekében a fentinél kedvezőbb rendelkezések alkalmazására is.

forrás: Europäischer Gerichtshof (AZ.: C-306/16)


A “megtekintett állapotban” kitétel használt autó vásárlásánál nem zárja ki a szavatosságot

Andrea W. 5.000 euróért használt Peugeot-t vásárol. A magán eladó állítása szerint az autón korábbi károk nem találhatók. Az adásvételi szerződés szövegében a következő fogalmazás áll: az autó “megtekintett állapotban átvéve” (“gekauft wie gesehen“).
Rövid idő után azonban kiderül, hogy valami nem stimmel az állítólag nem létező előzetes károkkal. A megbízott szakértő megállapítása szerint az autó komoly és nem szakszerűen javított baleseti kárral rendelkezik: mindkét sárvédőt gittelték és újrafényezték. A hölgy visszaköveteli pénzét. Az eladó azonban ragaszkodik ahhoz, hogy nem volt tudomása balesetről.
Az oldenburgi tartományi legfelsőbb bíróság a következőképpen döntött:
“A vásárló jogát a szavatosságra az adásvételi szerződésben használt “megtekintett állapotban átvéve” fogalmazás sem zárja ki. Ez a kitétel csak olyan hiányosságokra érvényes, amelyeket hozzá nem értő laikus maga is felismerhet. Ilyenkor az sem számít, hogy az eladónak nem volt tudomása a balesetről, hiszen lehetősége lett volna az adásvételi szerződés szövegébe bevenni, hogy nem vállal garanciát semmiféle, általa nem ismert hibáért sem. Ezt elmulasztotta, ezért vissza kell vennie az autót és vissza kell a vásárlónak fizetnie a vételárat.

forrás: Oberlandesgericht Oldenburg (AZ: 9 U 29/17)


Az eladónak vissza kell vennie a hamis kilométeróra állással eladott autót

Michael B. használt Mercedest vásárol magánszemélytől 8.000 euróért. Röviddel a vásárlás után azonban jelentkezik az eladónál, hogy vissza akarja adni az autót. Indoklásul azt hozza fel, hogy a kilométeróra a vásárlási szerződésben 160.000 km-rel megadott állása nem felel meg az autó tényleges futásteljesítményének. Szakértő megállapítása szerint az autó ugyanis a valóságban legalább 200.000 km-t futott. Az eladó ennek ellenére nem hajlandó az autót visszavenni. Magyarázatként azt hozza fel, hogy ő csak a kilométerórán látható futásteljesítményt olvasta le, ami az ő szemszögéből nézve megfelel a valóságnak.
Kinek van igaza? Az oldenburgi tartományi legfelsőbb bíróság bírái a következőképpen látták az esetet:

“Az eladónak nem kötelessége az általa eladásra kínált autó egész előéletét ismerni. Nem hivatkozhat azonban arra, hogy eladásnál a futásteljesítményt kizárólag a kilométerórán látható állás alapján adta meg, még akkor sem, ha nem volt tudomása a valóságos futásteljesítményről. A vásárlási szerződésben a “Zusicherungen des Verkäufers” (az eladó garanciái) rubrikába saját kezűleg írta be a kilométerórán látható számot (160.000 km). Ez annyit jelent, hogy ezért az adatért így kifejezetten garanciát vállalt.”
A bíróság ítélete: az eladónak az autót vissza kell vennie.

forrás: Oberlandesgericht Oldenburg (AZ: 1 U 65/16)

Lásd itt is: Mit lehet tenni, ha hibás a használtan vett autó?


A facebookon megjelentetett idegengyűlölő kommentárok büntetendők

Falko F. hivatásos katona a német hadseregben, a  Bundeswehr-nél. Ez a tény egyértelműen felismerhető facebook-os oldalán, ahol több fotón látható egyenruhában. Oldalán azonban rendszeresen közöl olyan bejegyzéseket, amelyek bűncselekményeket elkövető külföldiekre és a menekültekre irányulnak. Ezeket az embereket alapvetően elítélendőnek, értéktelennek és méltatlannak tartja. Megfogalmazásában pedig olyan kifejezéseket használ rájuk, mint “söpredék”, “majmok” és “férgek”. Az államügyészség megítélése szerint ezek a kommentárok megsértik mások emberi jogait és uszítanak, ezért az illetékes bíróság a következő ítéletet hozta:
“A vádlott facebook-os oldalán látható, hogy a hadsereg alkalmazottja. Ezért kijelentései nem magánszemély véleményét adják vissza. Hivatásos katonák feladata a polgárok alkotmányos jogainak védelme, ami külföldiekre is vonatkozik. A vádlott bejegyzései azonban teljesítik a népuszítás tényállását.”

Az időközben leszerelt hivatásos katonát jogerősen 3.750 eurós pénzbüntetésre ítélték.

forrás: Oberlandesgericht Hamm (Aktenzeichen: AZ: 4 RVs 103/17 )

Egy, a témához illő aktuális jelentés, magyar forrásból: Merkelék nem viccelnek: életbe lépett a törvény, amellyel iszonyatosan megbüntethetik a Facebookot


Az éjszakai műszak után járó és az ünnepnapok után adható műszakpótlékok kiszámításához a minimálbért kell alapul venni

2 és fél évvel a minimálbér bevezetése után végre a német jogítélkezés is kiáll a több műszakban dolgozó munkavállalók jogaiért. A legfelsőbb német munkaügyi bíróság, az Erfurtban székelő (Bundesarbeitsgericht/BAG) 2017. szeptember 20-án kelt ítéletében egyértelműen leszögezi, hogy az éjszakai műszakban ténylegesen elvégzett órák után járó műszakpótlékok (Nachtzuschläge) kiszámításához a jelenleg érvényes minimálbért kell alapul venni. A minimálbér ezen felül az ünnepnapokon végzett munka utáni bérezésnél is jár. forrás: Aktenzeichen 10 AZR 171/16

Az irányadó esetet egy szász műanyagfeldolgozó üzem női munkatársa váltotta ki. A számára kollektív szerződésben megállapodott, éjszakai műszak után a normális órabérhez járó, 25 százalékos műszakpótlék kiszámításához munkaadója csak 7,00 eurót vett alapul. A dolgozó ezzzel nem volt megelégedve és bíróság elé vitte az ügyet, amely végül végső fokon úgy határozott, hogy a dolgozó műszakpótlékjának kiszámításánál a törvény értelmében a ma érvényes óránkénti 8,84 eurós minimálbér a mérvadó.

A bíróság továbbá döntött arról is, hogy a fenti esetben a dolgozó számára fizetett nyaralási juttatást (Urlaubsgeld) nem szabad a minimálbér kiszámításánál figyelembe venni. Ezt ugyanis a szabadság kezdetekor, ahhoz kapcsolódva fizetik és nem az elvégzett munka után.

Hány munkavállalóra lehet a fenti ítélet kihatással?
Sok tízezerre, hiszen nem csak az ipar foglalkoztat dolgozókat órabérben, több műszakban. Ezeknek a dolgozóknak pedig megfelelő műszakpótlék jár az éjszaka végzett munka után. A szakszervezetek véleménye szerint a minimálbér 2015- ös bevezetéséig több, mint 5 millió munkavállaló dolgozott Németországban a 8,50 eurós minimál órabérnél kevesebbért.

Lásd ehhez a témához alábbi tájékoztatásainkat is:
A műszakpótlék
A karácsonyi és nyaralási juttatásokról
Készültség, állásidők, munkába járás ideje – jár ezekért is a minimálbér?


 

A mértéktelen gyerekricsajtól háborgatott bérlő csökkentheti a lakbért

Ki nem észlelte már (különösen több lakásos bérházakban) a szomszédok gyerekeinek ugrabugrálását, dobogását, hangos kiabálását illetve veszekedését egymással vagy a szülőkkel?
A gyerekek zajosak – ez gyakran elkerülhetetlen. Ha a zaj azonban túllép bizonyos mértéket, akkor ez igazolja a szomszédos lakók részéről egyoldalúan csökkentett lakbért. Ez ugyanis a szövetségi legfelsőbb bíróság, a Bundesgerichtshof/BGH hivatalos álláspontja. A bíróságnak a közelmúltban olyan ügyet kellett tárgyalnia, amelyben egy berlini bérlő a szomszédok gyerekeinek zajától annyira zavarva érezte magát, hogy a fizetendő lakbért önhatalmúlag a felére csökkentette. A mostani ítélet azért olyan példaszerűen fontos, mert ezidáig az alsóbb bíróságok hasonló ügyekben legtöbbször úgy ítélkeztek, hogy a gyerekzajt a többi lakónak el kell viselnie.
A fenti esetben az érintett szomszéd szemléletes jegyzőkönyvben írta fel a szomszéd lakásból átszűrődő zajokat: toporzékolás, ugrálás, dörömbölés és családi perpatvarokkal összefüggő hangos kiabálás nem csak napközben, de a nyugalmi időszakokban is, nem ritkán olyan rázkódásokkal kísérve, hogy az érintett lakó konyhájában az edények leestek a polcról.
A zajongástól nyugalmában zavarva érzett bérlő ezeddig mind az első fokú, mind a tartományi bíróság előtt kudarcot vallott a csendháborítás megszüntetésére és a zaj miatti lakbércsökkentés elismertetésére indított keresetével.
Nem hagyta azonban annyiban a dolgot és fellebbezése végül a szövetségi legfelsőbb bíróság elé került, amely másként látta a helyzetet. A bírák megállapították, hogy az alsóbb rendű bíróságok nem szenteltek kellő figyelmet a felperes bérlő panaszának. Alapjában minden, bérházban lakó bérlőnek el kell fogadnia a gyerekek jelenlétével egybefüggő, normális kísérőjelenségeket, amelyekhez a lárma is hozzátartozik. Ennek, a gyerekek felé mutatott nagyobb mértékű türelemnek is van azonban határa. Ezért minden ilyen, gyerekek által okozott csendháborítást esetenként, azok módja, minősége, időtartama és időpontja szerint kell megítélni. A megítélésben szerepet játszik a gyerekek egészségi állapota, valamint hogy szülők mennyire ügyelnek arra, mit csinálnak csemetéik.
A szövetségi legfelsőbb bíróság az esetet visszautalta az alsóbb fokú bírósághoz. Ennek feladata megvizsgálni, hogy a nyugalmában megzavart bérlőnek továbbra is el kell-e viselnie a dübörgéseket, dobogást és ugrabugrálást – vagy pedig a zajokat okozó bérlők átlépték- e a türelmi határt.

forrás: Bundesgerichtshof  (Aktenzeichen: VIII ZR 226/16)

Lásd ehhez a témához továbbá: Csendháborítás – a német joggyakorlat tükrében




YouTube és Google kötelezett a szerzői jogokat megsértett felhasználó email-címének kiadására

Erről most döntött a frankfurti tartományi legfelsőbb bíróság. Ítéletükben azonban ebből a kötelezettségből kizárták a vétkes felhasználó telefonszámának ill. IP-címének megadását. A felvilágosításért egy német filmjogokat értékesítő vállalkozás perelt. Kettő olyan film forgalmazási jogaival rendelkezik, amelyeket valaki fedőnév alatt megjelentetett a YouTube-on.

A cég a felhasználó valós neve mellett annak postacímét, telefonszámát, email-címét és IP-címét is követelte a YouTube-tól. Ennek a kérésnek a bíróság azonban nem adott helyet. A frankfurti tartományi bíróság ezt a keresetet már több, mint egy éve elutasította, amit a filmforgalmazó megfellebbezett.

YouTube, mint üzletszerűen dolgozó szolgáltató a szerzői jogokról szóló német törvény (Urheberrechtsgesetz) értelmében köteles felvilágosításokat adni felhasználóinak nevéről és címéről. A cím fogalmába az email-cím is beletartozik. Viszont a német nyelv a lakcím, az “Anschrift” alatt azt a helyet érti, ahová valakinek megcímezve el lehet küldeni valamit. A lakcímről kért felvilágosításba ezért tehát sem a telefonszám, sem az IP-cím nem tartozik bele.
Miután az ítéletnek átfogó kihatásai vannak, ezért a tartományi legfelsőbb bíróság meghagyta a revízió lehetőségét, amivel az ítélet nem számít jogerősnek.

forrás: OLG Frankfurt (Aktenzeichen: 11 U 71/16)


Aki rövid időre elhagyja munkahelyét, hogy levegőzzön egy kicsit, arra nem érvényes a törvényes balesetbiztosítás

Ilyen esetet tárgyalt a Baden-Württembergi tartományi társadalombiztosítási bíróság: a felperes hölgy egy népfőiskolán dolgozik. Balesete előtt kerékpárral ment munkahelyére, hétvégi tanfolyam anyagának előkészítésére. A kerékpárt a szomszédos takarékpénztárral közösen használt, bekerített udvarban hagyta szabad ég alatt. Munkája közben elhagyta irodáját, hogy kiszellőztesse fejét és a szabadban álló kerékpárját a közeledő zivatar elől száraz helyre állítsa.

Egy széllökés azonban becsapta mögötte az ajtót, amelyhez nem volt kulcsa és így a körülkerített parkolóban fogságba került. Hogy kimentse magát kellemetlen helyzetéből átmászott a 2 méter magas kerítésen, közben megcsúszott és olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy jobb gyűrűsujját amputálni kellett.
A felperes a balesetet az illetékes Berufsgenossenschaft (munkaadói felelősségbiztosítási társaság) felé, mint munkahelyi balesetet szerette volna érvényesíttetni, annak minden kihatásával együtt. Ők viszont elutasították kérelmét azzal az indoklással, hogy a hölgy nem biztosított munkavégzés keretében, hanem magáncélból kereste fel a parkolót.
A hölgy bíróság előtt próbált érvényt szerezni vélt igazának. A bíróság így határozott:
“A törvényes balesetbiztosítás érvényes a munkahelyre megtett útra ugyanúgy, mint a cégnél vagy üzemben bejárt utakra. Ennek feltétele azonban, hogy ezeket az utakat a dolgozó munkaviszonyával kapcsolatos tevékenységek miatt járja be. Ezekben az esetekben rövid, saját célú megszakítások is lehetségesek, mint pl. valaminek a menet közbeni elintézése.
A fenti esetben azonban nem erről volt szó, hanem a biztosított tevékenység jelentős mértékű megszakításáról. A hölgynek nem csak 2 emeletet kellett lemennie az udvarra, hanem saját céljait is követte a levegőzéssel és a kerékpárja átállításával.”
Keresetét elutasították.
forrás: Landessozialgericht Baden-Württemberg (Aktenzeichen: L 3 U 4821/16)

Lásd ehhez a témához:
Munkahelyi baleset ért. Mi a teendő?
Hogyan gondoskodik a törvényes balesetbiztosítás a munkahelyi balesetet szenvedett dolgozókról?


Szirénázás miatt bekövetkezett ráfutásos baleseteknél mindig a hátulról belefutó autó vezetője a hibás

Laura L. piros lámpánál várakozik, jobbra akar kanyarodni. A lámpa zöldre váltása után gázt adva elindul, amikor meghallja egy közeledő mentőautó szirénázását. De miután nem látja, melyik irányból érkezik, ezért röviddel az elindulása után lefékez, aminek következtében a mögötte szintén elindult jármű hátulról nekiütközik.
A ráhajtó autós biztosítása a balesetből keletkezett károkat csak kétharmadában hajlandó kifizetni.
Miután a fiatal nő nem érzi bűnösnek magát, ezért bepereli a maradék kár megtérítését a hamburgi tartományi bíróságnál, mégpedig sikerrel.

A bírók ítélete:
„Ráfutásos balesetek oka legtöbb esetben a ráfutó autós figyelmetlensége ill. a követési távolság be nem tartása. Ha ezt nem sikerül hihetően megcáfolnia, akkor ő viseli az ebből eredő balesetek következményeit.
Az előtte haladó vétsége ilyen esetekben csak akkor áll fenn, ha mindenféle ok nélkül hirtelenül, erősen fékez. A fenti esetben azonban a vezető  fékezését a szirénázás okozta.”

forrás: Landgericht Hamburg (Aktenzeichen: 306 O 141/16)


EU-s külföldieknek szociális támogatás bizonyos esetekben csak átmenetileg jár

A Darmstadtban székelő hesseni tartományi szociális bíróság döntése alapján nem igényelhetnek folyamatos szociális támogatást azok az EU-s külföldiek, akik Németországban kizárólag munkakeresés céljából tartózkodnak.
A fenti ügyben egy, állandó lakhely nélkül Németországban tartózkodó bolgár férfi igényelt szociális segélyt. Évek óta élt már Majna-Frankfurtban és időszakonkét támogatásokat kapott a Jobcenter-től és a Sozialamt-tól. Egyetlen más bevételi forrása üres üvegek gyűjtése és visszaváltása volt. Frankfurt város közigazgatása a kérvényét azonban elutasította, mégpedig azzal az indoklással, hogy a német törvényhozás a munkát kereső EU-s külföldieket 2016 végén kizárta a szociális segélyekből. A férfi ez ellen perelt a szociális bíróságon, átmeneti jogvédelmet kérelmezve.
A hesseni tartományi szociális bíróság ideiglenes intézkedés formájában a bolgár férfinek egy hónapos időtartamra átmeneti járadékot ítélt meg.
A bíróság álláspontja szerint tartós szociális segélyre nem áll fenn jogigény, hiszen ez nem jár mindazoknak a külföldieknek, akik vagy nem rendelkeznek tartózkodási joggal vagy pedig kizárólag munkakeresési szándékkal tartózkodnak Németországban. A támogatások ez a fajta korlátozása nincs ellentétben sem az európai jogokkal, sem pedig a német alkotmánnyal, mert nem sérti meg az emberhez méltó létminimum biztosításának alapvető jogát. A korlátozás átmeneti támogatást biztosít, amely az érintettnek az országból távozásáig, de legfeljebb egy hónapig segít létfenntartásában.

forrás: Hessisches Landessozialgericht (Aktenzeichen: L 4 SO 70/17 B ER)


A lakás valódi nagyságának megkérdőjelezése nem akadályozza a lakbér emelését

A Krumbholz család lakáshirdetésre válaszolva keres lakást magának. A hirdetésben tetőtéri lakást ajánlanak, 90 négyzetméteres nagyságban. A bérbeadó a jelentkezők közül Krumbachékat választja. A bérleti szerződésben azonban nem áll semmi konkrét utalás a lakás nagyságára, ez először a rezsiköltségeknél merül fel, 92,5 négyzetméterrel.
Hónapokkal később a bérbeadó a lakbér emelését jelenti be, amelynek kiszámításához a 92,5 négyzetméteres lakóteret veszi alapul. Ezzel a család azonban nem ért egyet, utalva a lakáshirdetésben megnevezett 90 négyzetméterre. A lakbéremelést visszautasítják és bírósághoz fordulnak vélt igazuk elismertetéséért.
A bíróság a lakbéremelést azonban jogosnak tartja, indoklásuk:
” A bérbeadónak a szándékozott lakbéremeléshez mindig a lakás valóságos alapterületét kell figyelembe vennie. A tulajdonos ebben az esetben pontosan ezt vette alapul. Ha a bérlő a lakás nagyságát hibásnak tartja, akkor neki magának kell azt utánmérnie, támpontokat adva így a lakóterület valóságos nagyságának kiszámításához. A lakbéremelést csak a hibás számítás ellenőrzése után lehet visszautasítani, a lakás nagyságának bizonyítékok nélküli vitatása ahhoz egyedül nem elég.”

forrás: Bundesgerichtshof (Aktenzeichen: VIII ZR 181/16)

Lásd ehhez a témához az alábbiakat is:
Mikor emelheti a bérbeadó a lakbért?


Durva sértés igazolja az azonnali felmondást

Wiegand W. 62 éves és 23 éve dolgozik egy kis víz- és gázszerelő műhelyben. A cég az ügyvezetőkön kívül még további 3 segédet is foglalkoztat. Egy napon heves vitára kerül sor az egyik ügyvezető és a dolgozók között, amely másnap is folytatódik: kölcsönös szemrehányások után azt állítja a fenti munkatárs, hogy a cég “szociális seggfejként” viselkedik vele szemben. Miután kijelentéséért nem hajlandó bocsánatot kérni, azonnali hatállyal felmondanak neki. W. úr ezt a reakciót túlzottnak tartja – kijelentését felizgultság hatására tette, ami véleménye szerint még beletartozik a véleménynyilvánítás szabadságába. Pereli a céget a felmondás visszavonásáért. A bíróság azonban ítéletében nem áll oldalára:
“A munkavállaló ilyen, az érintett becsületét mélyen sértő durva kijelentések esetén nem hivatkozhat a véleménynyilvánítás szabadságára. A fenti esetben különleges súllyal esik latba a két beszélgetés között eltelt 16 órás időtartam. Ez kizárja a hirtelen felindulás tényét.”
A bíróság a felmondáshoz általában szükséges fegyelmi (Abmahnung) megadását ebben az esetben nem tartotta szükségesnek. Ilyen kicsi, családi vállalkozásoktól nem lehet elvárni a munkaviszony fenntartását a felmondási idő végéig. Az azonnali felmondás jogos volt.

forrás: Landesarbeitsgericht Schleswig-Holstein (Az.: 3 Sa 244/16)

Lásd ehhez a témához az alábbiakat is:
A törvényes felmondási idők megítélése munkajogi szempontból Németországban
Kereset benyújtása felmondás ellen


A szakszervezetből kilépésért ígért pénzjutalom jogellenes

Egy takarítási vállalkozó valamennyi dolgozóját egyenként kikérdezte esetleges szakszervezeti tagságáról. Ezt követően körlevelet küldött minden dolgozónak, amelyben 50 eurós prémiumot ígért mindazoknak, akik kilépnek a szakszervezetből. A körlevélhez előre elkészített kilépési nyilatkozatot is mellékelt és az akcióra a cégnél kifüggesztett felhívásokban hívta fel a figyelmet. Az illetékes szakszervezet, (Industriegewerkschaft Bauen-Agrar-Umwelt / IG BAU) vezetősége kifogásolta ezt az eljárást és munkaügyi bíróságon keresztül kívánta a vállalkozót az alkotmány 9. cikkelyének 3. bekezdése alapján a kollektív egyesülési szabadság megsértése miatt felelősségre vonni, mégpedig sikerrel.
A munkaügyi bíróság jóváhagyta a szakszervezet által benyújtott, feltétel nélküli abbahagyásra irányuló kérelmet. Indoklásuk szerint az effajta “prémiumok” korlátozzák a szakszervezetek egyesülési szabadságát. A vállalkozó a kilépési prémiummal befolyásolni kívánta a szakszervezet tagságának számát és ezzel az érintett szakszervezet erős tárgyalási helyzetét, ami keményen ellenkezik az egyesülési szabadsággal. A prémium fizetése jogellenes.

Az ítélet megerősíti annak alkotmányos jogát, hogy minden dolgozó maga dönthet szakszervezeti tagságáról szabadon és a munkaadónak nincs joga őt ebben az elhatározásában korlátozni vagy megakadályozni.

forrás: (ArbG Gelsenkirchen, Urteil vom 09.03.2016, Az.: 3 GA 3/16)


Az apuka beoltathatja a gyermeket az anyuka akarata ellenére is

A kanyaró elleni oltás sok szülőnél erősen vitatott téma.

Ronny R. 5 éves kislány édesapja. A kislány az élettársi kapcsolatban élt szülők szakítása után legtöbb időt az anyukájánál tölti. A szülők azonban megosztják a gyermekfelügyeleti jogot. Az anyuka ellene van az oltásoknak. Véleménye szerint az oltások feleslegesek, szerinte csak a gyógyszeripar és az orvosok szorgalmazzák őket. Az apuka más véleményen van, szeretné a kislányt az oltási bizottság (Impfkomission) ajánlása szerint elővigyázatosságból beoltatni és emiatt vitába keveredik az anyukával.
Kinek van igaza? Az ügy többszöri fellebbezés után végül a szövetségi legfelsőbb bíróság elé kerül, amely így határoz:
“Gyermekek védőoltásai nagyon fontosak és orvosilag indokoltak. Az anyuka ezért nem dönthet egyedül erről, csak azért, mert a gyermek jobbára nála él. Az apuka megoldása jobban megfelel a gyermek jólétének. A bíróság ezért ebben az ügyben a döntési jogot az apukára ruházza.”
A jövőben a német családjogi bíróságoknak (Familiengerichte) hasonló esetekben erre az ítéletre kell támaszkodniuk.

forrás: Bundesgerichtshof Karlsruhe (Az. XII ZB 157/16)



Hibás a használt autó – a kereskedőnek fizetnie kell a másik műhelyben végzett javítást

Christine M. használt autót vásárol 25.000 euróért egy autókereskedőnél. Rövid idő elmúltával azonban a motor elkezd akadozni és a vevő visszaviszi a kocsit a kereskedőhöz. Az eladó megígéri a hiba kijavítását. A 2 hétig tartó javítás után visszaadott autó azonban továbbra sem működik hibátlanul. A vevőnek elege van a dologból és gyors elhatározással másik műhelybe viszi a kocsit, ahol azt kielégítően megjavítják. Ezt követően a hölgy bíróság előtt pereli a kereskedőt költségei visszatérítéséért.
A bíróság állásfoglalása:
“Hibásan eladott jármű esetében a vevő köteles az eladónak egy lehetőséget adni a javításra. Ha az eladó nem képes a hiba kijavítására, akkor fizetnie kell a másik műhelyben elvégzett javítást. A vevőnek nem kötelessége a további javítással az eladóhoz fordulni.”

Az eladónak a javítási költségeken felül szintén állnia kell a vevő a másik műhely felkeresésével előállt, összesen több, mint 400 eurós utazási költségeit és keresetkiesését.

forrás: Amtsgericht Ansbach (Az: 3 C 1155/15)

 


(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)