Németországban 2017-ben 27 millió munkaviszonyban álló dolgozó, valamint tőkejövedelmekkel rendelkező polgár volt kötelezve adóbevallás leadására.
Először is: kinek nem kötelező adóbevallást leadni?- Akinek alacsony a jövedelme. A határt a jövedelem adómentes része (Grundfreibetrag) szabja meg: ennek összege 2018-ban egyedülállóknak 9.000, házasoknak pedig 18.000 eurót tett ki. Aki tehát ennél kevesebbet keres, annak nem kell adót fizetnie.
- Azok az 1-es adóosztályba (Steuerklasse I) sorolt munkavállalók, akik csak a munkaviszonyukból eredő jövedelemmel rendelkeznek szintén nincsenek adóbevallás leadására kötelezve. Ugyanez vonatkozik a házaspárokra is, ha mindketten IV/IV-es adóosztályban vannak. Őket tehát az adóhivatal nem szólítja fel adóbevallás leadására, hiszen munkaadójuk az utánuk esedékes adót már befizette.
Az adóbevallás leadásának kötelezettségét a jövedelemadóról szóló törvény (Einkommensteuergesetz/EStG) 46. paragrafusa szabályozza. Ez a kötelező adókivetés akkor lép érvénybe, ha az alábbi feltételek közül legalább egy érvényes a munkavállalóra:
-
- Munkahelyek
Akinek egy éven belül több munkahelye volt, annak lépnie kell, ha az új munkaadó a jövedelemadó kiszámításánál az előző munkaadó által megadott értékeket nem vette figyelembe. Erre a helyzetre a jövedelemadó igazolás (Lohnsteuerbescheinigung) 2. sorában található „S“ nagybetű figyelmeztet.
A 6-os adócsoportba tartozók is kötelezettek adóbevallás leadására. Ez akkor esedékes, ha valakinek kettő munkaadója van. - Életközösségek (házastársak)
Ha házastársak a III/V-ös adóosztályt vagy a IV-est az ún.”faktorral” választják, akkor szintén kötelesek adóbevallás elkészítésére.
Ugyanez érvényes akkor is, ha a házastársak egyike egyedüli adókötelezettséget (Einzelveranlagung) vállal ill. ha a házastársak gyermekük számára az oktatás miatt biztosított adómentes rész (Ausbildungsfreibetrag) nem fele-fele arányban végzett felosztását vagy pedig a fogyatékosoknak járó átalányt (Behindertenpauschbetrag) választják.
Az adókötelezettség végül azokra az elváltakra ill. megözvegyültekre is érvényes, akik még ugyanabban az évben ismét megházasodtak. - Bért pótló jövedelmek (Lohnersatzleistungen)
Ide számítanak:- a munkanélküli támogatás (Arbeitslosengeld I.),
- a táppénz (Krankengeld),
- a rövidített munkaidő után járó támogatás (Kurzarbeitergeld) vagy
- a szülői támogatás (Elterngeld)
Ezek mindig adómentesek. Kihatással lehet azonban rájuk az ún. progressziós záradék (Progressionsvorbehalt), amelynek alapján emelkedhet a személyes adókulcs (persönlicher Steuersatz) a fentieken kívüli egyéb jövedelmekre.
Aki tehát egy évben 410 eurónál több bért pótló jövedelmet kapott, annak szintén adóbevallást kell készítenie. - Mellékjövedelmek (Nebeneinkünfte)
Aki mellékjövedelmekkel bír, tehát a lakása után lakbéreket szed be vagy az alkalmazotti tevékenysége mellett önálló tevékenységgel is rendelkezik, akkor ezekről adóbevallásban kell nyilatkoznia. Kötelező akkor lesz a dolog, ha ezeknek a mellékjövedelmeknek a nagysága túlhaladja a 410 eurós éves határt. - Adómentes összeg, adókedvezmények (Freibetrag/Lohnsteuerermäßigungen)
Ha valaki a jövedelemadó igazolásán az adólevonás adómentes összegét felvezette, akkor emiatt az adóhivatal elvárja tőle az adóbevallási papírokat. Nem esnek ez alá a kötelezettség alá a rokkantak, hátramaradottak átalányos és a gyerekek után járó adókedvezmények (Kinderfreibeträge) összegei. - Adóveszteség (Verlustvortrag) – az előző évek áthozott mínusza
Ezt az adózó jövedelembe beleszámítják, ezért az adóbevallásban fel kell vezetni. - Hogy áll a vállalkozók ill. önállóak (Gewerbetreibende, Selbstständige) adózási kötelezettsége?
Szintén adóbevallás elkészítésére kötelezettek a vállalkozók, a szabadúszók (Freiberufler) és az önálló tevékenységet folytatók is. - De mi van akkor, ha nem találom magamat a fenti felsorolásban és mégis kapok egy felszólítást az adóhivataltól adóbevallás leadására?
Egyszerű: akkor annak eleget kell tenni, hiszen: - Az adóbevallás leadása többnyire megéri
Az adózók legtöbb esetben nem tudják kikerülni az adóbevallás kötelező leadását, amely azonban többnyire haszonnal jár számukra: a német statisztikai hivatal adatai szerint a német adófizetőknek kifizetett visszatérítések nagysága 2017-ben 935 eurót tett ki átlagban, fejenként. Szép összeg, amit nem érdemes senkinek veszni hagyni. 🙂
A visszatérítések nagyságának eloszlását illetően is érdekes a statisztika: az adózók kb. 60 százaléka kapott 100 és 1.000 euró közötti összeget az adóhivataltól, az érintettek kb. 10 százalékánál a visszafizetés 100 eurónál alacsonyabb, 1 százalékuknál pedig 5.000 eurónál magasabb volt.
- Munkahelyek
Lásd ehhez a témához alábbi tájékoztatásainkat is:
Az adóazonosító szám (steuerliche Identifikationsnummer)
Kötelező-e magánszemélyeknek, önálló vállalkozóknak adóbevallás elkészítésével adótanácsadóhoz fordulni?
Az adóbevallás és a leadási határidő Németországban
Adófizetési kötelezettségek elhalasztása fizetési nehézségek esetén – milyen lehetőségek vannak?
Az egyházadóról és annak időszerűségéről
Hogyan lehet a költözés (Umzug) költségeit leírni az adóból?
Rezsiköltségek elszámolása az adóbevallásban
(Az itt megjelentetett tájékoztatások nem tanácsadás igényével készültek, a felvilágosításokért garanciát nem vállalunk. Az információkat mindenki saját felelősségére használja.)