gesetz_1280

Munkajog

Pihenőidők betartása kettő vagy több munkaviszony esetében

sleeping_640Kettő vagy több munkaviszony esetén a munkaidőről szóló törvény (Arbeitszeitgesetz) idevágó rendelkezései érvényesek. A napi és heti munkaidőt összeszámítják.
A törvény értelmében a napi munkaidő befejezése után kötelező jelleggel 11 órás pihenőidőt kell beiktatni, amit egybefüggően kell kivenni, részidőkre felosztása nem lehetséges. A munkaidőt úgy kell beosztani, hogy minden, 8 – 10 óra hosszúságú munkaidő- egység után 11 órás pihenőidő biztosítható legyen. Ezt a pihenőidőt nem szabad más munkaadónak végzett munka miatt megszakítani, még önkéntesen sem. A megszakítás megítélésénél mindegy, hogy rövid vagy hosszabb idejű megszakításról volt szó.
A munkaidőtörvény idevágó paragrafusa a pihenőidővel kapcsolatban csak egy kivételt engedélyez:
(2) Az első bekezdésben meghatározott pihenőidő kórházakban és más, személyek kezelésére, ápolására ill. gondozására létrejött intézményekben, továbbá éttermekben és más, vendéglátásra és elszállásolásra alkalmas intézményekben, közlekedési vállalatoknál, a rádiónál és televíziónál valamint a mezőgazdaságban és az állattartásban max. egy órával megrövidíthető, ha a pihenőidő minden rövidítését egy naptári hónapon vagy 4 héten belül másmilyen pihenőidő 12 órára emelésével kiegyenlítik.

(3) Az 1. bekezdéstől eltérően kórházakban és más, személyek kezelésére, ápolására ill. gondozására létrejött intézményekben a pihenőidő felénél kevesebb, ügyelet alatti igénybevétellel előállt rövidítéseit más időpontokban is kiegyenlíthetik.

A munkaidőtörvény a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseinek megsértéséért a munkaadót vonják a § 22 Abs. 1 Nr. 2 ArbZG alapján felelősségre és mint szabálysértést 15.000 euróig terjedő pénzbírsággal is sújthatják.
Ha a munkaadó a törvény anyagi jellegű rendelkezései ellen vét, dolgozója egészségét vagy munkaerejét veszélyezteti ill. vétségeit állhatatosan megismétli, akkor a mellékbüntetőjog alapján bűtettet követ el és ilyen esetekben akár egy év terjedő szabadságveszéssel vagy pénzbüntetéssel büntethető. A jog ilyen esetekben kizárólag a munkaadót (vállalkozót) ill. felelős képviselőjét tekinti a § 9 OWiG, § 14 StGB törvények értelmében tettesnek.


 

Kérjük feltétlenül figyelembe venni:
a fenti törvények nyilvánosan elérhető német forrásokból származó, magyar nyelvű ábrázolása kizárólag általános tájékoztatás célját szolgálja, útmutatásként, ezért a magyarázatok helytállóságáért ill. az azokból eredő kihatásokért semmiféle felelősséget nem tudunk vállalni. Az ezen az oldalon megemlített törvényekre és egyéb szabályozásokra utalások elősegíthetik a személyes szituációk jobb megértését, de azok megoldásáért mindenképpen ajánlatos jogi szakemberhez (ügyvédhez, jogászhoz) illetve érdekszervezetekhez (üzemi tanácshoz, szakmai ill. fogyasztói érdekképviseletekhez) fordulni.